A Sátán Háza

3. fejezet

"Átkarolt majd elnyomott az álom."

Szörnyen aludtam. Rémálmok gyötörtek egész este. Az angyal, a könyvtári ajtó és a kandalló foglalkoztatott nagyon, ezek úgy álmomban fojton felváltva jelentkeztek. Hol az angyal hol a kandalló zavart meg álmomban. Mikor felébredtem mellettem volt még mindig Zac. Bár ahogy elnéztem az arcát ő is rosszat álmodott. Megpusziltam az arcát erre hirtelen felugrott.
- nyugi nincs semmi baj. Csak álmodtál.
Lihegett pihegett mire megtudod szólalni.
- menjünk el innen, nagyon rossz előértezem van. Kérlek gyere, pakolunk össze és hagyjuk itt ezt a szar házat.
Ahogy néztem Zac arcát nem tudtam neki nemet mondani. Meg amúgy is már vasárnap van, haza kell mennünk. Kimásztunk a sátorból, összeszedtük a cuccokat és elindultunk a patak felé amit találtam hogy egy kicsit felfrissülve üljünk fel a buszra és ne úgy mint aki 1 hete nem fürdött.
Mire odaértünk a buszmegállóba éppen jött egy busz de sajnos nem a miénk volt. Kb fél órát ott ültünk mire a jó busz jött, vettünk jegyet és beültünk leghátra.
- jólvagy?
- aha, bár kihozott a sodromból az a hely. Elegem volt már belőle.
Szegényt tök megsajnáltam. Egyet értettem vele hiszen én se voltam a legjobb passzban. Miután leszállt Zac még 15 percet ültem a buszon majd 45 perc gyaloglás után haza értem. Nem volt otthon hála istennek senki. Bementem a fürdőbe, megengedtem a csapot és vettem egy forró fürdőt. Jól esett ahogy a forró víz égeti a bőrömet. Aztán csak annyit veszek észre hogy csapódik egy ajtó. Anyu hazaért. Úgy tűnik egy picit bealudtam. Ránéztem a telónkra és már 2 órája a vízben szundiztam. Gyors kimásztam, megtörölköztem majd bevonultak a szobámba. Fél óra múlva bejött hozzám anyu hogy kérek e kaját egyből rávágtam hogy igen hiszen nem sokat ettem. 2 és fél napig szenyán éltem. Már kiráz a hideg a szendvics szótol is. Behozta anyu a félre rakott hambim majd miután megettem befeküdtem az ágyamba és elaludtam. Furcsa módon nem álmodtam semmit, de abszolút semmit. Lehetett este kilenc mikor felébredtem a telóm csipogására. Zac volt az. Üzenetet küldött. Azt írta hogy nem álmodott semmit ugyan úgy mint én. És hogy ha jobban fogja érezni magát akkor majd vissza mehetnénk a házhoz. Természetesen beleegyeztem. Megbeszéltük hogy majd ha lesz valamikor suliban szünet megyünk,  hogy ne csak kettő napot menjünk. Bár csoda kész ha többet kibírunk ott. Hát majd meglátjuk. Ő már nem jár suliba szóval neki van ideje, nálunk meg elvileg még nem lesz egyhamar szünet. Remélem minél előbb lesz. Nagyon érdekel engem az a ház. Furdalás a kíváncsiságom hogy miért voltak rémálmaim, mert érdekes mikor ott voltunk mindvégig voltak azt tudom, de itthon egyse. Érdekes.

Eltelt 2 hónap és végre kitört a nyári szünet. Annyit lehetünk ott amennyit akarunk hiszen most lesz 2 és fél hónapom. Egyből mikor hazaértem az volt az első dolgom hogy ráírtam Zacra hogy amikor gondolja mehetünk. Nem írt vissza. Nem tudtam mit csinálni. Ültem ott az ágyon és néztem a telóm mikor ír vissza. Estig meg se mozdultam, ott ültem az ágyon, de semmi. Mire vissza írt nekem már este 10 volt. Azt mondta oké és hogy ha gondolom akkor indulhatunk akár holnap is. Rávágtam hogy oké akkor majd holnap azzal a busszal megyünk amin mi találkoztunk. Beleegyezett majd letettük. Bementem zuhanyozni majd utána egyből mentem is aludni hogy kipihent legyek holnap. Mikor másnap felébredtem már reggel 9 óra volt. Gyors kimásztam az ágyból előszedtem pár ruhát hogy ne mindig csak ugyan abba legyek, beletettem táska még még csináltam pár szendót és pénzt is tettem el mert ha elfogy a kaja meg a pia akkor bajban lennénk. Feltöltöttem a powerbankom és biztonság kedvéért kettőt raktam el. Pakolgattam olyan ligtesen ahogy szoktam mert én nem az az idegbajos  fajta vagyok de mire ránéztem az órára észrevettem hogy mindjárt megy a buszom. Beledobtam a többi cuccot és elindultam. Felvettem a túracipőm, egy melegítőt a kedvenc pólóm meg biztonság kedvéért egy pulcsit is rákötöttem a derekamra. Mire odaértem a buszmegállóba oda ért a busz is. Felszáltam majd egyből észrevettem Zacet is. Oda ültem mellé.
-szia
-szia. Na akkor látom felpakoltál. Úgy fel vagy rakodva mint a málhás szamár már bocs.
-tudom, legalább van minden ami kelleni fog.
- hát úgyérzem ma meg kéne nézni a könyvtári ajtót.
- szerintem is.
Majd annyiban hagytuk. Mire odaértünk a házhoz már kb lehetett 4 óra is. Felszereltük a sátrat, összepakoltam hogy minden kész legyen holnapra. Mind a kettőnkben benne volt a kérdés sorozat meg a félelem hogy mégis mivel fogunk találkozni. De ez csak holnap derül ki.