Nem lehet......Vagy még is?

8.rész

Midoriya szemszöge:

Aizawa-sensei miután elmondta a mondani valóját elment a B osztályosokért. Én vissza mentem a szobámba míg Todo hozott kaját....Az utóbbi időben rá kattantam a gyümölcsökre és a cukros dolgokra...Persze azt mondják ez a normális de akkor is elképesztő...Annyi cukrot nem ettem egész életemben mint ez alatt a 2 hét alatt.. De mindegy is.. Uraraka egy fél órával később írt egy  üzenetet,hogy itt vannak már  a B-sek.. Vissza írtam,hogy köszi és hogy ha van valami szóljon,mivel Todo minél több időt akar velem tölteni. Shoto valamin nagyom gondolkodhat mert a semmibe nézet..

-Izuku??-kérdezte Shoto..

-Igen?

-Melyik néven hatódtál meg??? Akashin vagy a Sakurán??

-Sakurán..

-Miért??-kérdezte miközben elvette előlem a tányért és az asztalra rakta majd mellém ült..

-Mikor még alsó-középbe jártunk Kacchannal volt egy osztálytársunk Sasaki Sakura...Magyon jó barátok voltunk....Kedves,aranyos lány volt akinek elképesztő képessége volt.. Képes volt illúziókat alkotni de csak akkor ha eltudta képzelni,hogy mit akar látni...Ha ez nem jött össze akkor nem működött..-meséltem neki....De ekkor eszembe jutott a szomorú rész.. El is szomorodtam amit Todo észre vett és magához ölelt.

- Ha nem baj megkérdezném,hogy mi lett vele?

-Eltűnt...Azt mondtál a rendőrök,hogy halottnak kellett nyílványítani mert nem találtak semmi nyomott arról,hogy hol lehet...

-Sajnálom..

-Semmi baj...Nem tudtad...-mondtam miközben rá mosolyogtam..Vissza küldött felém egy apró mosolyt... Elkezdtünk másról beszélgetni és kb. egy fél óra múlva kopogtak az ajtón..

-Ki az?

-Uraraka vagyok! Bejöhetek?-kérdezte miközben elkezdte kiynitni az ajtót..

-Ha így is,úgy is bejössz akkor minek kérdezed meg??-kérdezte Todo értetlenül..Megböktem az oldalát és jeleztem neki,hogy legközelebb másképp fejezze ki magát..

-Mit akartál mondani Uraraka-san??

-Vendégek jöttek hozzánk..Téged keresnek...

-Engem???-kérdeztem miközben magamra mutattam.
-Kik jöttek??

-All Might és a Pussycats csapata Kota-kunnal..

-Tényleg?!?!? Akkor le kell mennem hozzájuk!!-mondtam miközben felpattantam annyira boldog voltam..De persze ezt a tettemet megbántam mert amilyen gyorsan álltam fel olyan gyorsan estem össze majdnem...Hát igen...Jobban oda kéne figyelnem...

-Izuku!! Óvatosan!!-mondta Shoto aki miközben elkapott majdnem szívrohamot kapott, Uraraka-sannal együtt..

-Uraraka a B-sek is lent vannak??-kérdezte meg Todo..Tényleg!! Ők kimentek a fejemből!!

-Jelenleg nem,mert van külön órájuk így kb. este 7-8 között jönnek vissza..Legalábbis sensei ezt mondta..

-Akkor menjünk le!!- mondtam és újra LASSAN felálltam és elindultam le a nappali részhez...Todo és Uraraka jöttek utánam. Mikor leértünk egyből észre vettem Kotát.. Oda is mentem hozzá.

-Szia Kota-kun!!

-Midoriya!! Nagyon rég találkoztunk!!-mondta miközben felém rohant és megölelt.. Neki ütközött a hasamnak, és a picur jelezte is nem tetszésének jelét ami miatt felszisszentem. Shoto egyből oda jött hozzám, Kota meg furán nézett rám...De nem csak ő...Miközben Kota oda jött megölelni a nagynénje is oda jött és ő is úgy nézet rám mink Kota...

-Izuku?-kérdezte Shoto.

-Semmi baj...Minden rendben van..

-Midoriya??-kérdezte Kota-kun miközben elengedett az öleléséből.

-Igen?

-Mi a baj?? És mi ez itt??-kérdezte miközben a hasamra mutatott.

-Midoriya-shonen! Miről beszél Kota-shonen??-kérdezte All Might..Nem is vettem észre,hogy már itt van.

-El mondom...

-De szerintem üljünk le.-mondta Shoto miközben a fejével a nappali gelé bicentett.

-Miért kéne le ülni??- kérdezte Kota-kun.

-Majd mindjárt megtudod. Légy türelmes.-mondta a nagynénje miközben el indultunk a kanpék felé. Mikor oda értünk Shoto segített le ülni..Nagyon furán néztek rám.

- Amit most mondok az teljesen igaz... És sajnálom All Might,hogy nem mondtam el előbb...

-Midoriya-shonen megijesztetsz..-mondta All Might és láttam a rémületett az arcán. De nem csak az övén..Kota-kun és Mandalay-san arcán is..

-Nem kell megijednetek..Csak....Csak terhes vagyok Shoto gyerekével..-mondtam egyszerűen és vártam a reakciókat. All Might vért köpött mimözben leesett az álla. Kota és Mandalaya csak ülteo ott leesett állal és majd kieesett szemük igy néztek rám.

-Midoriya-shonen!!Ezt miért nem mondtad el?!?!?És mióta???

-Bocsánat...És 5 hónapja.

-Midoriya.-szólalt meg Kota.

-Igen??-kérdeztem tőle és láttam,hogy oda jön hozzám és a hasamat bámulva áll elöttem.

-Tényleg...Tényleg van ott egy baba?-kérdezte és rá mutatott a hasamra ahol otr volt a kis angyalom.

-Igen..Miért kérded?

-Bocsánat.-mondta de egyikünk se  értette miért mondta. Hirtelen oda tette a fejét a hasamra és hallgatózott..Nagyon aranyos látvámy volt. Rá tette a kezét is a hasamra és elkezdte simogatni.. Körübelül 10 percig voltunk így mikor be jött a nappaliba Uraraka-san és szólth,hogy menni kéne ebédelni. Kota-kun nagyon lelkes lett és folyton ott volt körülettem ha kellett valami akkor már rohant is hozni.. Volt amikor Todo és ő versenyeztek azon,hogy ki teljesíti hamarabb a kérésemet. Nagyon vicces volt látni ahogy a legtöbb esetben Todo veszít..Néha hagyva magát néha nem.. És így telt el a nap. Mandalaya-san este azt mondta,hogy holnap vissza jönnek. De All Might miután megtudta a hírt elnézést kérve elment..De vajon haragszik rám?? Nagyon zavart,hogy nem tudom.

-Izuku,minden rendben?-szólt Shoto.

-I-Igen! Csak gondolkodtam..Mehetünk enni??-kérdeztem.Ma annyit ettem,hogy csoda hogy még van kaja.

-Persze!-mondta mosolyogva..Ez után nem történt semmi érdekes. Annyira boldog vagyok.

-Hewwo!!Új rész!! A többinek is jön hamarosan csak olyan kevés a szabad időm...Igyekszem a összessel!! Nem szertném ezt a könyvet nagyon húzni szóval nem lesznek ennyire hosszasan leírva minden. A kövi részig Hewwo!!!-