L' amour á la francaise[SZJG ff.] Befejezett

30 fejezet

"Kedves Reni! 

(Így kezdik a leveleket ugye?)

Annyiszor neki ültem, hogy ezeket leírjam vagy netalántán elmondjam neked, de sose lett belőle semmi... És szerintem most van itt az ideje, hogy viszonozzam azt a levelet amit te adtál nekem, mondjuk én nem vagyok egy író, ne várj tőlem sokat... 

És ha ezt egyszer Kardos látni fogja akkor biztos dob egy hátast :) 

Sosem voltam a szavak embere, mert mint láthattad leginkább a zenével tudtam azonosulni. És sosem tudok majd neked olyanokat mondani amiktől elájulnál, mert én isten ments, hogy táncolni menjek veled, meg ilyenek. Ezek nem én vagyok... És felsorolhatok Elizabeth és Darcy-tól annyi ilyen bájgúnárt, hogy tele írhatnám az egész lapot vele, de ezek nem én és nem is mi vagyunk, és megpróbálhatnék én is egy lenni a romantikus regényeid főhőseiből, de én ettől erősen tartózkodok.

Mivel ez a mi történetünk ezért szerintem kilógunk a többi közül, megtörtük ezt a szőke herceg fehér lovon vagy mit, mert te engem kaptál kocsival. Vagyis már az sincs meg, de mindegy. 

Mindig is annyira érdekelt, hogy én mit gondoltam régen, mielőtt járni kezdtünk, hát akkor vágjunk bele...

9. év eleje...

 Ugye csak SZEPTEMBER 8-án mentem először és tudom, hogy ez a te naptáradba piros betűs ünnep. Sajnos én ezt még nem mertem kijelenteni. Megkérdeztem Ricsit, hogy te ki vagy, ő meg rávágta direkt, hogy Regina, mert tudtuk, hogy ott állsz a szekrényednél és hallasz minket és mind a ketten kíváncsiak voltunk, hogy ez belőled milyen reakciót fog kiváltani... 

Nagyon  átlagosnak tűntél, ezt bevallom őszintén, farmer bakancs és egy kardigán és sötét szőke haj, mint minden harmadik lány... Ez idáig oké volt, utána jött hozzád még a stréberes rész, ekkor kicsit meglepődtem, hogy mindenből kitűnő az átlagod, mert basszus azért ez nem mindig van így és akkor jött még az is, hogy mutattad a telefonodat... Mindegy jót nevettem.

RAJZ

Ezt így nagy betűvel, az első rajz óránk a régi szép idők...

Nem tudtam, hogy ezt, hogy csinálod, hogy mindent tudsz, de pont ennél a tantárgynál buksz, de ezeken is mindig jókat derültem és amikor láttam rajtad, hogy szomorú vagy emiatt akkor szívesen megvigasztaltalak volna, mert sosem szerettem, ha szomorú vagy. Megpróbáltam megtenni azért, hogy ne buktasson meg és ezért jövőre eljártam rajzszakkörre, de ez még egy kicsit odébb van...

Beatles-lány... Hát eldobtam az agyamat tőled... Komolyan? Azt hittem lefejelem a padot, de ehelyett mi történt? Hogy még jobban érdeklődni kezdtem utánad és egyre többet gondoltam rád. Igen rád, aki olvasókörre jár és kitalált egy új nyelvet...

Tehát korrepetálás, bevallom őszintén, hogy szerettem húzni az agyadat, hogy nem találok hasonlatokat, mert azért nem vagyok hülye, de valamilyen szinten szerettem hozzád járni és örülök, hogy nem az eszelős tartott nekem korrepetálást, mert akkor biztos, hogy fejjel megyek a falnak szó szerint... És te közben az angol házit csináltad... Na, először is uhh...

Ha Amerika ellen merénylet készülne akkor bátran téged foglak ajánlani, hogy nem kell ide atombomba van itt Renáta... Csak beszélsz az emberekhez frangolul azt kampec nekik...

Szerintem ezt az évet nem kell tovább ragoznom.

10.

Hát ebben az évben jó sok minden történt és tudom, hogy nagyon sokat sírtál miattam és sokat is szenvedtél és nem győzök bocsánatot kérni amiért fájdalmat okoztam neked.