-Megjöttem.-csapja be az ajtót.
-Sssh, most altattam el.-megyek oda hozzá mosolyogva.
-Ó, bocsánat.-suttogja nekem és ad egy puszit a homlokomra.
-Semmi gond.-kuncogok halkan.-Na mit hoztál?-ülök fel a konyhapultra.
-Beugrottam egy cukrászdába és hoztam neked sütit.-pakolja ki a zacskóból.
-Nekem? Süti?-csillannak fel a szemeim.
-Igen, neked.-nevet fel jóízűen, én meg a nyakába vetem magam és szorosan megölelem, mert mostanában nagyon eltalálja, hogy mire van szükségem...
Amikor megszólal a bébiőr egyből el is szakadok tőle és futok is be a gyerekszobába...
Egyből ki is veszem a kisfiamat a kiságyból és elkezdem ringatni, majd amikor újra elaludt vissza is teszem...
-Hé, minden rendben?-ölel át hátulról...
-Persze, minden.-fordulok meg és erőltetek egy mosolyt az arcomra.
Hazudtam...
Mert semmi sem volt rendben...
Főleg az nem, hogy a kisfiam annyira hasonlított Antai Kelemen Ádámra...
És mindig eszembe juttatta, pedig csak egyet akartam...
Felejteni...
ESTÁS LEYENDO
L' amour á la francaise[SZJG ff.] Befejezett
Fanfic-Tudod mit Cortez? Most én mondom, hogy menjél a francba...-ismétlem meg azt a mondatot ami már jó pár évvel ezelőtt elhangzott.-És keress magadnak egy elcseszett punk lányt.... -Te meg egy Neményit vagy mondok jobbat menj vissza Neményihez!-vágja h...