10. Rész

3.9K 69 0
                                    

Olivia
Beszélni akartam vele. Elmondani az álláspontomat a helyzetről. Nem tudom mit gondol rólam de szerettem volna azt, ha nem haragudna rám. Gyoran kirohantam az étteremből és nagy nehezen de sikerűlt megtalálnom. Azt hiszem valamin gondolkodott. Nagyon helyes volt. Barna tincsei szemébe hullottak az öltönye eléggé kihangsúlyozta, hogy izmos. Amint kinyitotta a szemét állkapcsa ellazúlt. Mondani akart valamit de én a szavába vágtam.
-Nézd tudom mit gondolhatsz rólam, a családomról és erről az egész házasságról. Nem azt mondom, hogy ismerjük neg egymást egy hónap alatt hisz ez lehetetlen de azt kérem támogassuk egymást vagy hogy legyünk mézes mázos párocska. Azt hiszem az is elegendő lenne ha csak egy barátként gondolnál rám, nem mint egy ellenségre én nem akartalak ezekkel a döntéssel bántani vagy hogy lekötelezd magad.-Mondtam.
-Tudod nem veled van bajom. Én csak egyszerűen félek, hogy csalódást fogok neked okozni. És félek attól, hogy idővel nem csak egy barátod akarok lenni, hanem igazán a férjed. És utána mindent elcseszek. Te egy nagyon érzékeny ember vagy azt gondolom és tényleg nem akarok neked fájdalmat okozni.-Mondta.
-Figyelj, nem fogsz senkinek sem csalódást okozni. Én bízom benned és azt szeretném ha te is jobban bíznál magadban. Amúgy min gondolkoztál annyira az előbb.-kérdeztem
-Azon amit anyám mondott halála előtt.- szemeiben szomorúságot fedeztem fel, ezért lelkiismeret furdalásom volt.
-Őszinte részvétem. - válaszoltam
-Ugyan elég régi sztori és nem szeretném ha újra ilyen tekintettel néznél rám. -Mondta mosolyogva.
-Tudod én is vesztettem el egy fontos személyt az életemből.-Választoltam,ekkor éreztem ahogy elkezdek sírni és ekkor éreztem ahogy erős kezeit derekam köré fonja majd megcsókol.
-Tudod ha bármi olyan történik veled ami szomorúvá tesz én itt akarok lenni veled és a támaszod akrok lenni.
-Én is. Válaszoltam
-Menjünk vissza a szüleid már valószínüleg keresnek és amúgy sem akarom, hogy megfázz, kissé kehűlt a levegő. -majd kezeinket összekulcsolta és így indultunk vissza.

Napsugár/BEFEJEZETT/Où les histoires vivent. Découvrez maintenant