𝒜𝓀𝓀𝑜𝓇.../ÁTÍRÁS ALATT/

2. Furcsa Levelek

Reggel, amikor felkeltem eléggé rosszul voltam, így úgy döntöttem, hogy nem megyek iskolába ezen a héten, és mivel egyedül élek, ezért senki nem akadályozta meg. Amíg reggeliztem, megjött a posta, így behoztam.

- Ajjaj, elég rosszul állok a számlákkal.-Sóhajtottam.- Na, majd a zsebpénzemből kifizetem az egyiket!

Aztán tovább néztem, és számla, számla, még több számla, könyvtári értesítő, egy fura levél. Áh, semmi érdekes... Na, várjunk csak egy percet! Egy fura levél?

Hirtelen nem érdekeltek már a számlák, csak kicsúsztak a kezemből, és nem kaptam utánuk. Engem csak az a nagyon fura levél érdekelt. Megfordítottam, és elég fura olyan régi pecsét volt rajta. Komolyan, manapság ki használna ilyen ósdi cuccokat? Kinyitottam, és a következő állt benne:

Tisztelt Sunlight kisasszony!

Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába! Mellékelten küldjük a szükséges tankönyvek, és felszerelési tárgyak listáját. A tanév szeptember 1-jén kezdődik. Legkésőbb július 31-éig küldjön baglyot nekünk.

Tisztelettel:
Professzor McGalagony,
Igazgatóhelyettes.

Baglyot? De... Ez egy nagyon, nagyon rossz vicc volt attól az embertől, aki ezt kitalálta! Apropó, levél. A képkeretből kiesett lap hol is van? Hova is tettem? Tényleg, a konyhaasztalon van!

Na, nézzük!

Kicsim, ha ezt olvasod már valószínűleg nem élek. De kérlek, 11 éves korodra jön egy levél, amiben értesíteni fognak arról, hogy egy Varázslóképző Szakiskolában tanulj. Örülj, mert akkor nem vagy kvibli. Ha még nem érkezett meg, akkor jobb, hogy én mondom el neked, hogy apád is varázsló volt, és én is az voltam. Kérlek, menj el, szeress és nem fogod megbánni!

Örökké szeretni foglak,
Anyukád

A végére már megint könnyes volt a szemem. Tessék? A szüleim nem is azok, akiknek eddig hittem őket? Hol az igazság? De... Miért titkolta előlem? Vajon... Nem, biztos, hogy nem igaz! Ez csak egy rossz vicc lehet! Pedig anya nem viccelt volna a betegségével. És mi az a kvibli??

És honnan a fenéből szerezzek baglyot? Viszont nem tudtam (sajnos) magammal tovább veszekedni, mert kopogtak. Akkor majd később befejezem. Tuti, hogy a vízszámlások azok. Kinyitottam az ajtót, és kiszóltam.

- Nagyon sajnálom, hogy nem fizettem, de...- Kezdtem volna, de megakadtam. Ugyanis az ember, aki előttem állt vagy két és fél méter magas volt. - Öhm... Segíthetek valamiben?- kérdeztem gyanakodva és bevallom, kissé félve.

- Persze, ez... - Kezdte, de a döbbenet belé folytotta a szót. Türelmesen vártam, mivel nem tudtam, hogy mire akár kilyukadni. - Ez a te házad? Szeretnék anyukáddal beszélni. - Bökte ki. Eddig mindig mindenki apával kezdte, mivel minden családban az apa a családfő. Vagyis... majdnem minden családban. És most mégis mit mondjak? De úgy látszott, hogy befejezte, nem kérdez apáról. Mintha tudná...

- Ne-Nem lehet. Mit szeretne, átadom!- mondtam remegő hangon.

- Csak szólni akartam neki, hogy elvinném a lányát...- kacsintott rám, amitől kikerekedett a szemem és majdnem hátraugrottam. Pedofil lenne? De mit keres itt egy pedofil? És a legfőbb, hogy miért szólna (ha tudna, és azt én is megtenném) anyunak?- ...Vásárolni, mert beszerzünk mindent a Roxforthoz!