A Potterek (Malfoy verzió)

Búcsú? Vagy nem II.

Harry szemszöge

Észrevettem, hogy nagyon sokan nem voltak ott a nagy terembe, de nem csak én, hanem Draco is. Dracoról eszembe jutott, a húgom. Akárhányszor próbáltunk beszélni vagy én lettem dühös és hagytam annyiba vagy ő került el jó messziről. Bár megértettem, én is kerülném magam azok után, amiket a fejéhez vágtam. A húgom szintén nem volt itt és kissé aggódtam.

-Hol van már?-mondtam ki kissé hangosan, a gondoltaim.
-Ki hol van?-kérdezte Ron.
-Mi?-kérdeztem.
-Előbb, azt kérdezted, hogy Hol van már!-mondta Hermione.
-A hugódra gondolsz?-kérdezte Ron.
-Igen rá.-mondtam.-Kicsit aggódok, hogy mi van, ha baja eset.
-Nyugi. Ő egy belevaló lány tud magára vigyázni.-mondta Ron.
-Ahjj, de akkor is.-mondtam.
-Ha akarod, meg kereshesük gyűlés után.-mondták egyszerre.
-Köszönöm.-köszöntem meg nekik.
-Nincs mit és igazat megvalva már hiányzik, a hugód társasága.-mondta Ron.
-Nekem is.-mondtam kissé szomorkásan.

Time skip

-Nos, akkor a nap utolsó dolgát közölném veletek.-nézet ránk komolyan Dumbledore, mire mindenki elcsendeset.-Gondolom észre vettétek, hogy néhány ember nincs itt. Ez nem véletlen. Ma egy diákunk, egy döntés közepette, arra jutott, hogy elhagyta, a Roxfortot.-mondta Dumbledore, mire valaki elkiáltotta magát.

-Professzor úr! Mégis ki az?
-Ugye nekünk is el mondják?
-Miért döntött így?-hangzottak minden felől, a kérdések.

De én csak, egy dologra tudok gondolni. Ugye nem. Ugye nem ő. Mond, hogy nem ő.

-Pár nap múlva, úgy is megtudnátok...szóval elmondom most. Csenge Potter az.-mondta.
-Nem. Ez nem lehet igaz.-mondtam ki kicsit hangosabban, kelleténél, a gondolataimat, de most, ez cseppet se izgatott.
-Mikor indul, a vonata?-szólalt meg Draco(?).
-Honnan veszed, hogy még nem indult el.-vetette valaki oda dühösen neki.
-Ha el indult volna, akkor már, a többiek visszatértek volna és Pottert ismerve mindenhol előbb ott van, mint kellene. De mivel, a suliban nem látták szívesen, ezért..-mondta Draco, de bele vágtak, a mondatába.
-Ezért, inkább ülne kint órákat.-mondták az ikrek.
-Mint, hogy itt üljön.-mondta Oliver.
-Professzor, mikor indul, a vonata?-álltam fel magabiztosan.
-Úgy egy órán belül.-mondta.

Csenge szemszöge

Mindenkitől elköszöntem. Már szálltam volna fel, a vonatra, mikor eszembe jutott, hogy van nálam valami, amit oda szeretnék adni Krumnak.

-Öö.. Krum?-szólítottam meg, a fiút.
-Igen?-kérdezte.
-Kérhetnék egy szíveséget?-kérdeztem tőle.
-Persze. Te bármikor.-mondta.
-Ha vissza értél, ezt oda adnád Draconak.-mondtam és elkezdtem kutatni, a táskámban.
-Nee.Ne menj el.-üvöltötték egy páran.

Hirtelen, a semmiből az egész suli elő tűnt.

-Létszíves ne menj el.-mondták, az ikrek.
-Én..-jött ki Harry, a tömegből.-nagyon sajnálok mindent. Egy nagy gyökér voltam és nem gondoltam át, azokat amiket mondtam. Nem számít, hogy kit szeretsz, akkor is örökre, a húgom maradsz és ezen nem változtat semmi.-ölelt magához.-Remélem, hogy meg tudod bocsátani, hogy ekkora gyökér voltam.
-Meg tudom, te gyökér.-mondtam neki.

Ezután mindeki egyesével bocsánatot kért és elfogadták, azt, hogy Dracoval barátok vagyunk.