Bevezető rész

32 5 0
                                    

Sziasztok! Ez lenne az első könyvem, remélem tetszik nektek! Mindent, amit majd szeretnétek látni a történetben vagy ha valami baj van akkor írjátok le nyugodtan!!!

Puszi a homlokotokra!!

   Rose és Lara aprócska lábaikkal robogtak le a lépcsőn, az utóbb említett anyukája felé, akit a konyhában találtak meg, miközben egy virág mintás tányérra rakosgatta egymásra a süteményeket, melyeket a két apróság nagyon szerették magukba gyömöszölni, amikor volt rá esélyük, vagyis állandóan. Felmásztak a székekre, miközben hallgatták, ahogy az anyuka csilingelő hangján, arról beszélt nekik, hogy nem szereti, amikor futkároznak a házban.

A két lány minden mozdulatát figyelték a nőnek. Az ő figyelmüket a legjobban mégis a sütemények kötötték le, mindketten alig várták, hogy megízlelhessék azokat a csodákat.
A nő kezébe vette a megrakott tányért, és a két csillogó szemű lányka felé igyekezett velük. Mikor leült a két apróság egyből a sütemények felé nyúltak, míg Lara hármat is elvett és azokat rakosgatta egymás mellé,addig a zöld szemű kislány csak egyet. A nő erre elmosolyodott, és megrázta a fejét.
- Lányok, mit mondtam a szaladgálásról? - kezdett bele ismét a nő.
- Azt anya, hogy nem szabad, mert nagyon veszélyes és nem szeretnéd ha valami bajunk esne. - mondta Lara, miközben a sütik már a szájában voltak.
Erre egy szúrós pillantást kapott édesanyjától, míg Rose felől csak kuncogást halott. A fekete hajú lányka erre csak elvigyorodott, miközben a szőke barátnője felé fordult.
Az anyuka csak rázta fejét, miközben motyogott valamit az orra alatt. Felállt az asztaltól, megsimogatta hajukat és lehunyta szemeit miközben mosolygott. Ők tovább ettek, majd a nő visszament a konyhába, ahol  mindig imád órákat eltölteni. A hűtőhöz lépett, hogy vigyen nekik valamilyen innivalót, mivel mindketten szeretik a narancslevet azt vitt nekik.
Ahogy belépett a helyiségbe az anyuka rájött, hogy még mindig nem hagyták abba a csacsogást, arról hogy melyik Barbie mese jobb. Eléjük rakta a poharakat, és visszament a kedvenc helyiségébe.

Miután megették a sütiket a lányok, kiszaladtak az udvar felé, hogy egy újabb hóembert készítsenek a már reggel elkészített mellé. Mielőtt kiléphettek volna az ajtón az anyuka, Cheryl megállította őket.
-Lányok, öltözzetek fel! Hideg van kint, ezért is nem maradhattok sokat kint! - mondta, miközben a mutató ujját rázta a lányok felé.
A lányok csak bólogattak, és elkezdtek öltözködni. Lara rózsaszín kabátját felvette a kék pillangós kötött pulcsijára, a fekete nadrágba bújtatott lábaira felhúzta a fekete csizmáját.
Fekete hajára és a füleire ráhúzta a rózsaszín bolyhos sapkáját.
Vigyorogva nézte, ahogy Rose ügyetlenkedik a kesztyűjével amik piros színben kerültek a lányka kezeire, miután megigazgatta az ujjait a piros daraboknak. A halvány kék csizmáját lábaira húzta, majd kabátja is a rá került, ami szintén kék színű volt és pillangók voltak rajta. Majd ahogy a barátnője, ő is felhúzta sapkáját, ami piros színben foglalt helyet a lány fején.
-Rendben Cheryl néni, csak kell egy barát Rob mellé.
-Rob? Ki az a Rob? - kérdezte a nő összezavarodva.
- Anya, ő a hóemberünk. - magyarázta Lara. 
-Értem, de ne maradjatok sokáig kint, vagy én megyek ki és cipellek be titeket.
Ők csak bólogattak, és már szaladtak is ki.
-Rendben anya! - kiabálta a lánya anyjának az ajtó túloldaláról.

Rose és Lara miközben a hóemberhez való golyókat készítettek rengeteget nevettek és beszélgettek, mindenről. Rose piros orcáival és csillogó szemeivel fekete hajú barátnője felé fordult, és sóhajtott egy aprót, miközben a lábánál hagyott hóembernek szánt nagyobb hógolyó csak ott hevert. Lara tovább gurította az egyre nagyobb hógolyót és közben egyfolytában beszélt. Folyamatosan csacsogott az a lány. Megállás nélkül!
-Lara! Gyere ide, kérlek! - hívta magához a lány a barátnőjét, aki egyből odakapta a fejét és futott is Rose felé. Már amennyire a hóban tudott a kis lábaival. 
-Mi az, Rose? Segítsek? Fázol? Bemenjünk? - kérdezgette a lány, szőke barátnőjét.
-Nem, nincs semmi baj csak szeretném, ha megígérnénk egymásnak valamit. - mondta a lány halkan, miközben felhúzta a vállait, úgy mintha neki ez csak semmiség lenne. Pedig nem. Rose-nak nagyon sokat jelentettek az ígéretek, főleg ha ő is részt vett bennük. 

(Ne) Ismerj Meg!Where stories live. Discover now