-Pirkadatig- | ✔️

CHAPTER | 5. •

💫💫

Egy ideig, még néztem az internetet, és próbáltam kitalálni, hogy kinek mit vegyek.Az anyukámnak egy poharat fogok venni "Boldog Karácsonyt!" felirattal, mert az előzőt eltörte, és eléggé csalódott volt.Az apukámnak, egy meleg pólót fogok venni, rajta egy szarvassal.Szereti a vicces mintájú ruhákat, csak olyan bennük, mint egy bohóc.Hardin szüleinek, egyforma zoknit fogok venni, valami Mikulásosat, vagy nem is tudom, a lényeg, hogy karácsonyi legyen.Larának és magamnak, egy ugyan olyan sapkát fogok venni.Hardinnak, pedig, fogalmam sincs.Nem ismerem az új Hardint, nem tudom, hogy mit szeretne.Mondjuk, ha csak akkor ismertem volna meg először, amikor a tegnap este láttam, akkor azt mondtam volna, hogy egy üveg pálinkának, meg bikinis lányoknak örülne.

Ez butaság.Majd kitalálok neki is valamit, viszont most, felöltözök, és elmegyek vásárolni, miután ettem.Egy kötött bőrszínű pulcsit vettem fel, ami egy mérettel nagyobb, mint amekkora nekem jó lenne, de így is szeretem.Mellé, egy fehér farmernadrágot vettem, aminek a bal szárán, volt egy pici pingvin.Egy jó vastag zoknit is vettem, mert a lábamnál fázok fel a leghamarabb, és azt nem igazán szeretem.A fürdőben, összefogtam a hajam, majd tettem egy kis alapozót az arcomra, mert télen valamiért kiszárad a bőröm, és az nem néz ki valami jól.Tettem még egy kis szempilla spirált, és egy halovány rúzst használtam.Mivel nehéz kezelni a göndör fürtjeimet, ezért csak kibontottam, majd rendbe szettem, hogy nézzen ki valahogy.Befújtam magam egy vanília illatú parfümmel, majd mentem is ki a fürdőből.Felkaptam az ágyról a telefonomat, a farzsebembe dugtam, majd a szekrényemhez sétáltam, hogy kivegyem a pénzemet.50 font elég is lesz, majd kimentem a szobámból.

A nappaliban, már csak a szüleim voltak, Hardin szülei, úgy tűnt, hogy hazamentek.Előkaptam a hűtőszekrényből két darab tojást, majd előkészítettem mindent, hogy megsüthessem.
-Hova mész, Saffron? - nézett rám, a fotelből az anyukám.
-Larával mennék vásárolni.Szabad? - mosolyogtam rá.
-Persze, csak ne maradj sokáig, lehet, hogy nincs hó, de attól függetlenül, még hűvös van. - mondta az anyám, közben, az apám leült mellé, majd bekapcsolta a TV-t.
-Rendben. - töltöttem bele az olajat a serpenyőbe.
Jó, tudom, hogy hazudtam, de mégsem mondhattam azt, hogy nektek veszek ajándékot, azért megyek vásárolni.Mikor kész lett a tojás, kitettem egy tányérra, majd egy kenyérrel jóízűen elfogyasztottam.Mikor végeztem, elővettem a telefonomat, és megnéztem, hogy hány óra van.10 perc és indulok.Elpakoltam az asztalt, majd elmostam a tányérokat.

Mikor végeztem, felvettem a fekete mamusz csizmámat, majd a bézs színű kabátomat, majd elköszöntem a szüleimtől.
-Elmentem! - kiáltottam az ajtóból.
-Rendben, siess haza! - hallottam meg anyám hangját.
Kinyitottam az ajtót, majd miután kimentem, becsuktam magam után, és elindultam a bevásárlóközpontba.Larának nem szóltam, hogy neki is meglepetés legyen.Szinte minden üzletet végig jártam, de végül, mind amit akartam azt megtudtam venni.Csak Hardin maradt.Három zacskóval a kezemben járkáltam, az egyik üzletből a másikba, de nem találtam semmi olyat, ami megfelelő lett volna.Szomorúan ballagtam ki az utolsó üzletből, e mellett éhes voltam, és fáztam.Még egyszer körbenéztem, amikor megláttam Hardint.Hírtelen felcsillant a szemem, de mellette volt még valaki.Egy szőke, hosszú, egyenes hajú lány volt az, akinek a karcsú derekát karolta, majd egy hosszú, csókot nyomott az ajkaira.

Össze-összerezzentem, majd úgy döntöttem, hogy inkább hazamegyek.Nincs nekem semmi jogom, beleszólni Hardin életébe.Talán amit adnom kéne neki, az az, hogy nem zavarom.Nagyon úgy tűnik, hogy mostmár egyáltalán nem kedvel engem, és neki semmit sem jelentett, a mi barátságunk.Hírtelen, ahogy ezek a gondolatok, végigfutottak a fejemben, megálltam a járda közepén, és az égre néztem.Lassan, lecsordultak a könnyek az arcomról, majd valami hideg hullott rá.Elkezdett havazni!Egy apró mosoly jelent meg a szám szélén, majd letöröltem a könnyeket az arcomról, hogy tisztán láthassam az eget, és a fehér, kialakuló fagyos hópelyheket, amik gyengéden, ráhullottak az arcomra, majd egy apró csípést hagyva maguk után, elolvadtak.

Végül rávettem magam arra, hogy a lábaimat mozgásra késztessem, és újra elindultam.Vissza sem néztem Hardin irányába, csak mentem előre.Rájöttem, hogy van nekem jobb dolgom is, mintsem nemlétező álmokat kergetni.Már egy kicsit késő volt, ezért siettem haza.Otthon, mielőtt bementem volna a házba, kinyitottam az ajtót, majd megnéztem, hogy tiszta e a levegő.Úgy tűnt, hogy a szüleim a szobájukban nézték a TV-t.Lehúztam a mamuszkámat, majd levettem a kabátomat, és a szatyrokkal a kezemben, a lehető legcsendesebben felbaktattam a szobámba, majd a csomagokat eldugtam az ágyam alá.Még csak két nap, és Karácsony van.Igaz, elköteleztem magam annál, hogy hagyom Hardint, de bunkóság lenne, ha neki nem adnék ajándékot.Az ágyamban összekuporodva, elkezdtem gondolkozni.Megvan!A gyerekkori képeinkből, készítek egy naplót!Beragasztom a képeket a naplóba, majd minden kép alá, leírom, hogy milyen élmény volt számomra.Lehet, hogy nem nagy durranás, de megpróbálom, de az a lényeg, hogy szívemből csinálom.Meglehet, hogy a kukában fogja végezni, sőt, biztos, de azért megpróbálom.Sosem késő!

💫💫

Remélem, hogy tetszett a rész, ha igen, akkor jelezzétek nekem, addig is puszi RLilith!❤️