Animés Oneshot-ok [Kérések Zárva]

Demon Slayer (Muzan x Reader 2)

Másnap délben pont ahogy mondta itt is volt. Mivel tudtad, hogy jön kicsípted magad. Megcsináltad szépre a hajad és felvetted a kedvenc de egyben legszebb ruhádat.
Kopogtak. Te fénysebessegel rohantál ajtót nyitni.
-Mehetünk?-kérdezte de megsem várta, hogy válaszolj már sarkon fordúlt és elindult. Kiléptél te is a házból majd ahogy tegnap este, megkaroltad őt. (nem vagyok benne biztos hogy igy kell ezt használni vagyis nem érzem helyesnek ezt a "megkaroltad őt"-t)
-Elviszlek az otthonomba jó?
-Felőlem.
-Nagyon fontos dolgot kell tisztáznunk.
-Rendben!-mosolyogtál rá a lehető legaranyosabban.

Nem túl sok séta útán megérkeztetek egy nagy házba. Egy nagyon nagy házba. De jó sikerült kifognod egy gazdag pasast.

-Körbevezetlek rendben? Majd útána tisztázzuk a dolgokat.
-Jó.

Bemutatta a konyhát ahol a cselédek éppen az ebédet készitették. Hatalmas konyha volt. Majd az étkezőt. Amiben egy nagyon hosszú aztal kapott helyet. Útánna a nappalit. Ami eszméletlenül nagy volt. És végül az óriási kertet. Amely olyan szép volt hogy el is hullattál egy örömkönnyet. Nagyon nagy volt és gyönyörű.
Újra visszamentetek a nappaliba majd helyet foglaltatok egy teásasztalnál. Pár percel kesőbb egy cseléd jelent meg és teát szolgát fel neked.

-Tudod én egy démon vagyok.
-Észrevettem, a szemeid ilyen mások-mondtad nagy nyugotsággal majd belekortyoltal a teádba. Először meglepödött, hogy ilyen nyugodt vagy.
-És nem felsz?
-Nem.
-Különös, mások a démon szó hallatan már menekülnek. De mindegy én csak örülök annak, hogy nem félsz.-mosolygott rád szelíden.
-És van még egy dolog.
-Na kivele.
-A démon ölök tudomomást szereztek arrol, hogy te meg én kapcsolatban állunk ezért a biztonság kedvéért szeretnem,hogy ideköltözz. Nem akarom,hogy megtaláljanak téged és ezzel kihasznaljanak csak azért, hogy elvezesd őket ide, jó?
-Jó.
-Miét reagálod le ezt ilyen egyszerűen? Hiszen nem mehetsz ki többé és nem láthatod a szüleidet sem csak még egyszer amikor elveszük a holmidat onnan.
-Hát azért már felnőtt nő vagyok és úgy sem tehetnek semmit sem na és szeretek veled lenni hihetetlenül kedves vagy meg minden. Persze a szüleim hiányozni fognak de azért nem bánom valamint mivel nem mehetek ki az utcára itt van nekem ez a hatalmas egyben gyönyörű kert. Tehat nekem megfelel amig veled lehetek.-mondtad mosolyogva de nagyon pirosan. Erre szerelmed csak adott egy puszit a homlokodra majd felkuncogott.

Meg aznap delutan visszamentetek az otthonodhoz elvettétek a holmiaidat és elköszöntel a szüleidtől. Vegül elindultatok vissza.

5 évvel kesőbb

-Anyu mesély még!
-Nem lehet mert már így is sokat meseltem és már rég aludnod kellene.
-Nembaj akkor jo éjt anyu.
-Neked is kincsem-azzal kiléptél kislányod szobajábol. Majd egyenesen a nappaliba mentél ahol várt férjed mint minden este, hogy teázzatok és megbeszéljétek a ma történt dolgokat.

Bisztosan nem gondoltad volna hogy pont azon az esten találkozol életed szerelmével. És azt főleg nem ,hogy ő lesz a férjed.