Szeretsd Anyukádat,
Mert ő az, aki a tűzbe menne érted,
Ő az, aki a legjobbat szeretné neked,
Ő az, aki sosem hagy el,
Ő az, aki örökké szeretni fog téged!¹◈ ━━━━━━━ ⸙ ━━━━━━━ ◈
az elvesztegetett idő 2/3
17:24, a kórházban
remegő ujjai közé zárta a fehér, vékony, eres kezet, melyből kiállt egy tű, ezzel is jelezve, hogy az, akihez a végtag tartozik, beteg.
az anyja
beteg.
— szia eomma! — suttogta, majd reszketegen kifújt egy adag levegőt. a nő, ki egykor oly egyenes háttal, s rezzenéstelen arccal bámult rá, most megtörten pillantott felé. teste, mely szinte már csak csont volt, s bőr, a párnák, és a takaró közé hanyatlott.
— kisfiam. — mosolyodott el kissé. — hát eljöttél.
— persze, hogy eljöttem. itt vagyok, anya. és nem hagylak el többet. — borult térdre a fiú, és egy apró puszit hintett az édesanyja tenyerébe.
— mennyire megváltoztál! — mérte végig őt csillogó szemekkel. jimin egy percre újra azt az életvidám, kedves nőt látta maga előtt, aki mindig így nézett rá lefekvés előtt, vagy máskor, mikor épp nem kellett a kemény nőt játszania. — milyen gyönyörű lettél, édes kicsi fiam! annyira helyes vagy! — egy – két könnycsepp hagyta el szemeit, amiket jimin gyorsan letörölt.
— ne sírj, kérlek. — szipogott. az édesanyja szomorkásan elmosolyodott, s bólintott.
— ülj vissza a székbe, és mesélj nekem. azt hiszem, van mit. mihez kezdtél, miután elszöktél tőlünk? — sóhajtott egy aprót. jimin engedelmesen foglalt helyet, majd megnyalta kiszáradt ajkait.
— sz-szöulba mentem. — dadogta. — volt egy barátom, akit az interneten ismertem meg. min yoongi-nak hívják. ő fogadott be, és segített nekem, amíg nem tudtam leérettségizni. utána kaptam munkát egy kávézóban, és el tudtam költözni.
— ez a yoongi...ő a pasid? — kérdezte halkan.
— nem. vagyis, az elején volt egy kis idő, amikor próbálkoztunk, de nem jött össze. csak legjobb barátok vagyunk. — eresztett el egy halovány mosolyt, ahogy a vele körülbelül egy magas fiúra gondolt.
— és még? kétlem, hogy csak ennyi történt volna, jiminie. hét év nagyon sok idő.
— hát...lett eg, cicám. jihoon-nak hívják, és jelenleg a szomszéd vigyáz rá. nagyon aranyos. szeretnél róla látni egy képet? — vette elő a telefonját.
— igen. — vigyorodott el a nő. az állatok mindig is a gyengéi voltak.
miután megtört közöttük a jég, egymás szavába vágva meséltek mindenféléről, amit az elmúlt években átéltek. volt, hogy mindketten nevettek, vagy éppen ellenkezőleg, a sírás szélen álltak, de legbelül ugyanazt érezték. boldogságot. hiszen hosszú idő után végre újra hallhatják egymás hangját, láthatják, és meg is foghatják a másikat. jimin végre újra belesimulhatott édesanyja gyengéd simogatásába, amiről azt hitte, örökre elveszítette.
milyen szomorú, hogy azt hitték, több idejük van. s nem tudták, hogy utoljára beszéltek egymással.
◈ ━━━━━━━ ⸙ ━━━━━━━ ◈
¹tumblr idézet
nem szeretem ezt a részt. nem tudtam elég jól megírni, de ez a maximum, sajnálom. a családos dolgokat nem szeretem. :(
VOCÊ ESTÁ LENDO
𝐍𝐄𝐌 𝐕𝐀𝐆𝐘𝐎𝐊 𝐀 𝐃𝐀𝐃𝐃𝐘𝐃.↣kookmin ✓
Fanficmelyben jimin úgy dönt, mindenáron megszerzi magának a cuki nyuszi mosolyú fiút... jikook story boy x boy egy kis daddykink öngyilkosság halál (nem kulcsfontosságú karakter halála) 14+ (jimin képei miatt) 16+ ((18+)) IG | social media írott részek ...