1.fejezet: A kezdet

73 7 0
                                    

Egyszer egy szép.... Na álljunk meg az elején. Mindig minden nyálas, vagy gyerekes dolog úgy kezdődik, hogy egyszer... satöbbi... Miért nem lehet úgy kezdeni, hogy: Alanyunk reggel kócos hajjal ébredt és ha nem lett volna álmos akkor ki is kelt volna ágyából, de ő inkább visszaaludt. Valljuk be baromság így kezdeni, de ez mégis csak közelebb áll a valósághoz. De térjünk vissza a történethez.

Szóval, miután alanyunk visszaaludt egy órára, (amire ő azt hitte, hogy csak egy-két perc,) felkelt és rájött, hogy nincs iskola. Most egy gyereknek mekkora öröm, hogy nincs iskola és pihenhet? A legtöbb gyerek nem azért nem szeret iskolába járni, mert nem szereti a tanárokat, vagy a tantárgyakat, szimplán csak azért mert sok időt töltesz ott, és inkább lennél otthon, kényelemben vagy a barátaiddal lennél, mint a kemény, kényelmetlen iskolapadban. Főszereplőnk, akit már nevezzünk nevén, Kendall, is épp arra készült, hogy felhívja egyik barátját és találkoznak valahol, de előtte még rendbe szedte magát. Lefürdött, felöltözött, megfésülködött, és megreggelizett, majd végül felhívta a barátját. Egy jó ideig csörgött a telefon, majd a barátnője megszólalt benne.

- Szia Kendall, mondjad gyorsan. -mondta barátnője.

- Szia Liz', csak gondoltam találkozhatnánk, de ahogy hallom nem érsz rá.

- Bocsi, most sajnos nem tudok, bébiszitterkedem és... - Liz' mondandója másik felét nem lehetett hallani, mert felhangzott egy sírás.

- Igen, hallom, akkor nem zavarlak, majd máskor. Szia! - köszönt el Liz'től Kendall.

- Szia! - majd Liz kinyomta a telefont.

Ekkor Kendall úgy határozott, hogy akkor szimplán elmegy sétálni a parkba. Hagyott nővérének, egy cetlit. Mivel a szüleik kiskorukban meghaltak, ezért Kendall egyedül nőtt fel a nővérével, Lucyval, és mivel a család megmaradt pénze hamar elfogyott ezért Lucynak munkát kellett vállalnia már 14 évesen, Kendall akkor volt 10 éves. De már 12 éves korától, azaz kb 3 hónapja Kendall is dolgozik, legtöbbször bébiszitterkedik. Lucy most is éppen dolgozott. Főszereplőnk felöltözött annyira, hogy kint ne fázzon meg, majd útnak indult, bár 12 évesen egyedül, azért elég veszélyes húzás. New York utcáin furábbnál is furább emberek vannak, habár Kendall is furcsa lány, de magát senki sem tekinti furának, nem de? De az utcán nem olyan fura emberek járkáltak, mint mondjuk, hogy valakinek 3 lába van, nem, ők a szokásaikban voltak eltérőek. Van aki fejjel lefelé olvas egy könyvet, van aki maximum hangerőn üvölteti a fejhallgatójában a különféle zenéket, van aki elhagyja a kutyáját és van aki minden másodpercben hátranéz. De azért sok ember csak nyugodtan sétál az utcán és élvezi a szelet, a napsütést, vagy éppen az esőt. Most az égen csak a fehér bárányfelhők látszottak, meg a mögülük néha-néha előjövő napocska. A lány soha nem nézte meg jobban az utcát, csak élvezte, hogy a szabad levegőn lehet. De nem is érdekesek annyira az utcák, hogy órákig lehessen róla beszélni. A legtöbb épület magas, de tele vannak plakátokkal, hirdetésekkel. Kendall nyugodtan sétálgatott az utcán már egy fél órája, mint legtöbbször, most is elmerült gondolataiban, ezáltal nem vette észre, hogy Tony Stark szélsebesen zuhan lefelé, majd a Vasember páncélnak hála az utolsó pillanatokban sikerült nem ráesnie az utcán járó gyalogosokra. Kendall ebből persze már csak azt látta, hogy Vasember repül vissza a Stark Torony tetejére. Gondolta mi folyik éppen, hiszen nem egyszer volt az, hogy Tony Stark, azaz Vasember és egy "gonosz" harcolt. Így hát gyanította, hogy most is ilyesmi van a háttérben, főleg miután meglátta az égen lévő nagy tátongó lyukat, majd az abból előjövő óriási állatszerű repülőhajókat. Egyből tudta mit kell tennie, jobban mondva volt egy olyan érzése, hogy most kell hősködnie, szóval fel is hívta testvérét, aki azonnal odasietett hozzá, ez akkor fel sem tűnt a lánynak, hogy hogyan lehetséges, mikor alig találkozik vele. Testvére egy pár percen belül ott is volt.

- Itt vagyok! -szólalt meg Lucy.

Kendall körbenézett de nem látott senkit, majd elmosolyodott.

- Lucy lehetne, hogy most nem szórakozol és visszaváltozol? - kérte meg nővérét.

Halk nevetés hangzott fel, majd Kendall előtt hirtelen feltűnt egy lány, rózsaszín füsttel, ami hamar el is szállt. Szőke haja volt, ami a válláig ért, de a vége egy kicsit kékes volt. Barna szeme csillogott. Egy fél fejjel volt magasabb Kendallnál. A ruhája kicsit megviselt volt, egy fekete folt virított pólóján, ami valószínűleg olaj volt. A rózsaszín köd után nézet.

- Utálom a rózsaszínt... - fintorgott.

- Igen, ezt vagy háromezerszer hallottam - nevetett Kendall. - De siessünk...

El is indultak, fel a Stark toronyba.





| Avengers fanfiction check! Ezt élvezem irni szóval itt jócskán lesznek részek. |

Green Smoke | Avengers ffWhere stories live. Discover now