Rejtélyek Nyomában

2 ~

~ Namjoon szemszög ~
- Nyomozó! - kiált utánam Jungkook, az egyik újonc. Mellesleg őt kaptam gyakornoknak akit be kell majd tanítanom és bevezetni a szakma fortélyaiba.
- Tessék? - fordulok meg hirtelen mire a fiatalabb megtorpan, a nagy sietségben.
- A vallomás nem egyezik a bizonyítékokkal. - nyitja ki a mappát, szemem elé tárva a tényeket. Ez az első ügye, amit egyes egyedül kell megoldania. Természetesen ott segítek neki ahol csak tudok. Figyelmesen végig olvasom a bizonyítékokat, valamint a nő vallomását is.
- Ez a Jeju szigeten talált tinédzser ügy? - kérdezem tovább lapozva. Ha jól emlékszem Jejura ment egy fogadás miatt, amit barátaival kötött. Félénk, szégyenlős lány volt, s úgy vélték, úgysem mer kiutazni a szigetre. Nos, igen, ezek az igaz barátok. De mégis, azt kívánom bárcsak igazuk lett volna. A lány elutazott Jejura, de az életébe került - Nem ő a gyilkos.
- Erre én is gondoltam - tanakodik Jungkook - Hiszen a gyilkos jobb kezes, a gyanúsított viszont bal. Emellett nem elég erős az ütés. Nem hinném, hogy nő lenne az elkövető.. - vakarja meg tarkóját szégyenlősen. Beleegyezően bólintok, hogy ügyesen gondolkodott. Fiatal korához képest igen okos. Egy nap még remek nyomozó lesz - Köszönöm hyung! - hajol meg illedelmesen, amire apró biccentéssel válaszolok, majd tovább folytatom az utam, egészen az irodámig. Vár a temérdek papír munka.
- Hyung - ront be az irodámba Taehyung - Kérlek segíts. Geunhye ma sem jött haza.
- Taehyung, még nem telt le a 72 óra. Értsd meg, hogy addig meg van kötve a kezem - hagyom abba jelentésem megírását letéve a tollat az asztalra majd felnézek az előttem állóra.
- De kérlek, a tegnap kellett volna hazaérniük. Még beszéltem is vele, hogy készülődnek. Kérlek hyung, nem bocsátom meg magamnak, ha valami baj történik - könyörgött gyerekkori barátom.
- Rendben segítek, de erről ne szólj senkinek - sóhajtok fel. Még csak az kéne, hogy emiatt bajba kerüljek, bár ahogy elnézem Taehyung-ot, nem viccel. Elégé zaklatottnak tűnik, és ő nem az a tipikus féltékeny barát. Na, és akkor ott van a tény, hogy Jeju szigetére utaztak. Megkértem, hogy újra mondjon el mindent részletesen. Az utolsó információja a lányokról, az hogy a Halla hegyre terveztek egy túrát. Azonban ettől kezdve megszakadt a kapcsolat velük.
- Holnapra keresek egy kisebb csapatot, és indulunk Jejura. De nem ígérek semmit. Mivel nem telt le a 72 óra, simán elutasíthatják a kérésem - teszem le a tollat, amivel feljegyeztem az adatokat.
- Hadd menjek én is - nézet rám aggódástól csillogó szemeivel, de túlságosan nagy a nyomás rajta ahhoz hogy tisztán tudjon gondolkodni. Túl nagy falat ez most neki.
- Nem Taehyung, ezt bízd ránk - mosolyodom el kedvesen remélve megérti elsőre is hiszen nagyon makacs ember. Ha valamit elhatároz nincs semmi ami eltántoríthatná őt a céljától. Csodálatra méltó viszont néha vannak olyan dolgok amiket hagynia kéne, de nem teszi.
- Nem érdekel, én is megyek. - mondja határozottan, majd köszönés nélkül távozik. Úgy érzem, vele nehezebb lesz, mint gondoltam.

✿.｡.:* ☆:** **:.☆*.:｡.✿

- Mindenki itt van? - érdeklődőm a csapaton végig nézve. A legjobb nyomozókat próbáltam elhozni, köztük Yoongi-t volt a legnehezebb rábeszélni, de amint említettem közös gyerekkori barátunk, szinte azonnal, kérdezés nélkül belement, abba hogy segítsen. Ő a legprofibb a nyomkövetésben, ezért is gondoltam tökéletesnek, erre az ügyre. Valamint Jungkook is itt van. Hasznát vehetem még remek gondolkodás módjának és észrevételeinek. Hoseok, jó a labor munkában, előle nincs menekvés ha DNS mintáról van szó. Ugyan, nem tudta elhozni, a labor összes felszerelését, csak a legfontosabbakat viszont ez nem állítja meg őt abban hogy remek munkát végezzen. Seokjin profin ért a fegyverekhez, valamint ő és Jimin tudják legjobban kihallgatni a gyanúsítottakat. Jimin nem csak a kihallgatásban tündököl hanem remekül be tud épülni bárhova és bárkitől meg tudja szerezni a kellő információkat. Ez az én kis csipet csapatom.

- Induljunk már hyung! - türelmetlenkedett Taehyung és a kijárat felé kezdett el lökdösni jelezve mozduljunk már meg.
- Jól van, rendben, nem kell lökdösni - sóhajtok fel egy szemforgatás kíséretében majd megindul a csapat Jeju szigetére.