PIZZA HEARTS

12

HADDIE

Nagyon korán volt még, de Archie kivételével mindannyian fent voltunk, mert Sunny megéhezett és a sírásával felkeltett minket. Heidi az asztalnál etette, miközben Rocky kávét meg teát készített, én pedig az asztalra hajtva a fejemet vártam. Tegnap délután engedték haza a nővéremet és a kicsit a kórházból, így várható volt, hogy az első éjszaka nem lesz túl jó.

- Haddie, mi ez rajtad? – tette fel a kérdést Heidi.

Majdnem visszakérdeztem, hogy mégis mire gondol, de akkor eszembe jutott, hogy biztos a pulóveremre érti. Khm, mármint Dax-ére. Mert az az igazság, hogy amikor összecuccoltam a házában másodszorra is, nem is nagyon figyeltem oda csak amit megláttam és az enyém volt azt dobtam is be a bőröndbe. És bár a pulcsija nem volt az enyém mégis a ruháim között végezte.

Addig nem is tudtam, hogy nálam van, amíg a szülés után Heidi bealudt, mi meg hazajöttünk a kórházból Rocky-val és Archie-val, mert mi is fent voltunk egész éjjel. Amikor kinyitottam a bőröndömet, hogy megkeressem a pizsimet, akkor akadt a kezeim közé. Nem húztam fel csak ledobtam a földre, aztán bedőltem az ágyba.

Azt hittem, hogy majdnem huszonnégy óra ébrenlét és egy repülőút után simán elalszom, de nem ment. Sokáig szenvedtem az ágyamban, aztán mérgesen ledobtam magamról a takarót és megkerestem a sötétben a pulóvert. Magamra kaptam és így feküdtem vissza. Dax illatát beszívva egyre csak az járt a fejemben, hogy vajon mit csinál most, de nem sokkal később végre sikerült elaludnom.

Azóta minden éjjel ebben alszom, mert nélküle nem ment. Próbáltam, de mindig az lett a vége, hogy magamra húztam megint. Rocky már látott benne, de nem szólt semmit, Heidi viszont most látta először rajtam.

- Semmi. – válaszoltam, majd a fejemre húztam a kapucnit és a kezeimet is a fejem köré fontam, hátha így megmenekülök a további kérdései elől. Hát nem jött össze.

- Az övé igaz?

- Kié?

- A srác, akivel lefeküdtél. – egy ideig nem szólaltam meg, de aztán elkövettem azt a hibát, hogy felnéztem rá. Kérdőn és sürgetőn nézett rám, én pedig úgy döntöttem megadom magam.

- Igen. – azzal vissza is ejtettem a fejem a karomra.

- Hányszor feküdtél le vele? – hallottam Rocky-t. A nővéremmel mindketten felhúzott szemöldökökkel kaptuk felé a tekintetünket. – Most mi van? Csak érdekel. Téged nem? – kérdezte a nővéremet, miközben letette elé a gőzölgő bögre teát.

- Hmm... hát végül is de. – mindketten a válaszomra vártak, de én nem néztem egyikükre sem. Ahogy eszembe jutottak az együttléteink egyből kivörösödött az arcom.

- Sokszor. – feleltem, mert konkrétan mégis miért számoltam volna?

- De ugye...? – kezdte Heidi, de közbevágtam, mert már előre tudtam, mit akar.

- Igen, védekeztünk.

- És helyes? – húztam az időt a válasszal, mert nem akartam egyből rávágni, hogy igen, kibaszott helyes, így csak bólintottam egyet. Helyes... ja, egy görög isten hozzá képest semmi. – Ne már Haddie, még a nevét se mondtad el. – és továbbra sem szándékoztam főleg, mert félő volt, hogy ott helyben elsírom magam, ahogy kiejtem a nevét a számon.

- Hagyd Heidi, összevesztek mielőtt eljött. – szólt Rocky.

- Neki persze elmondod. – játszotta a sértődöttet a nővérem.

- Nem mondtam. Fogalmam sincs honnan szedte.

- Nem volt túl nehéz kitalálni, miután összebőgted a pulcsim. – jó ez igaz.