Stepbrother

Kínos a kínos hátán

Azt hiszem nem kéne részletezzem, így csak annyit mondok, ha nem szeretnék egymást a szüleink, 100 százalék, hogy rámozdulok. Barna dús haja és zöldes szemei voltak, amik már egy pillantás alatt lázba hoztak. Az állkapcsa erős, kissé férfias. A bőre makulátlan, kissé kreol színű. Mint ahogy észrevettem, nem csak én méregetem,mint egy hülye.

Csak akkor hagytam abba, a lehet kissé túl feltűnő bámészkodást, mikor megszólalt rekedtes hangján.
-bocs csak bealudtam-mosolygott kacéran, leginkább nekem szánta. Felhúztam a szemöldököm, majd a telefonom kijelzőjére néztem. 17:58. Bárcsak én is el tudnék aludni ilyen hamar. Amy arcán láttam, hogy kezd dühös lenni.
-ülj le Beatris mellé, és mutatkozz be úgy ahogy illik!-szedte ki a fia tányérjába is a levest. Landon csak megforgatta a szép szemeit, majd sóhajtott egyet.
-Landon Scott vagyok-varázsolt egy kamumosolyt az arcára-19 éves és itt lakom.
-azta-csúszott ki a számon gúnyosan. Ő csak rám kapta a tekintetét, amitől már kipirosodtam.
-ő itt Beatris a lányom-szakította félbe a kínos pillanatot apa.
-ja tudom-jelentette ki nem törődömbe, mire látszott Amyn, hogy kezdi elveszteni a türelmét. Apu inkább csak ette a levesét, nem szólt egy szót se.

Miután végeztünk, segítettem elpakolni Amynek és aztán kicsit körbenéztem a házban. Kívülről nem annyira, de belülről sokkal tágasabbnak tűnik. Az emeleten találtam egy szobát, amiből nyílik egy kis terasz, gondoltam megnézem. Kiültem és néztem a csillagokat. Pont mint anyukámmal kiskoromban.

-úgy látom megtaláltad a törzshelyem-a hang ijedtére összerezzentem, de aztán rájöttem,hogy nem egy baltás gyilkos az, csak Landon. Bár ki tudja melyik a rosszabb.
-bocs már megyek is-álltam fel, de eltorlaszolta az ajtót.
-miattam nem kell-vonta fel a vállát, majd meghátráltam és újra leültem. Ugyanígy tett ő is, majd elővett egy doboz cigit, és dús ajkai közé vett egy szálat. Mikor meglátta az arcom felém nyújtott egyet, de megráztam a fejem.
-ebben a városban születtél?
-nem-válaszolt szűkszavúan
-az jó.
-te?
-én igen
-oké-mondta. Ennél kínosabb már nem is lehetett volna.