Képzelet vagy Valóság? [+18]

Az Eastern Air Lines 401-es járatának katasztrófája

A gép este 9 óra 20 perckor szállt fel a New Yorkban található és a floridai felé vette az irányt. A kapitány Robert Loft, a másodpilóta Albert Stockstill, a fedélzeti mérnök Donadeo Repo volt.

Az út jelentősebb események nélkül telt el, az utasok nagy része szilveszterezni indult Miamiba, illetve hazaindult, hogy az év utolsó napját szeretteinél tölthesse. A gép éjjel fél 12 körül leszállni készült, de amikor a futóműveket kiengedték, az orrfutó jelzőfénye nem gyulladt ki. A személyzet a leszállópálya közvetlen közeléből felemelte a gépet, hogy megtegyenek egy kört 600 m magasságban és közben átgondolják a helyzetet. Úgy gondolták, a jelzőfény romlott el, ami Stockstill oldalán volt, azonban csak Loft felől lehetett kicserélni. Bekapcsolták a robotpilótát, hogy tartsa a magasságot 600 m-en. Közben Don Repo leereszkedett a kabinból nyíló „ördöglyukba", hogy vizuálisan ellenőrizze az orrfutó helyzetét, mivel azonban a leszállófények nem voltak bekapcsolva, nem láthatott semmit. Visszament a pilótafülkébe és szólt a kapitánynak, hogy kapcsolja fel a leszállófényt. Amikor Loft kapitány hátrafordult, véletlenül meglökte a botkormányt, amitől a robotpilóta kikapcsolódott és a gép süllyedni kezdett. A robotpilóta továbbra is a 680 m-es magasságot jelezte, ezért a személyzet nem vette észre a közelgő bajt. Mivel a személyzet bajlódott a jelzőfény kicserélésével, egyre inkább idegesség uralkodott el rajtuk. A folytonos beszéd miatt nem hallották a földközelségre figyelmeztető hangot. A légi irányítás közben más gépekkel foglalkozott, ezért nem tudta értesíteni a pilótákat. A kapitány másodpercekkel a baleset előtt rádöbbent a helyzetre, de már késő volt: a gép a mocsárba csapódott. A túlélők szerencséjére a becsapódás után az üzemanyag nem robbant fel és a balesettől pár kilométerre egy békavadász kutatta a mocsárvilágot, aki azonnal elindult a helyszínre, s megkezdte a mentést, majd segítséget is hívott. Utólag kiderült, hogy az orrfutóval semmilyen probléma nem volt.

Nem sokkal később kísértetjárásról röppentek fel a hírek. A legtöbb szellemet az Eastern légitársaság emberei figyelték meg, különösen a társaság légiflottájának egyik gépén. Repo szelleme gyakran megjelent a pilóta- és a konyhafülkében, és Loft szellemét is látták üldögélni az első osztályon, valamint a személyzeti kabinban.

Egyszer az egyik légikisasszony megkérdezte tőle, miért nem szerepel a neve az utaslistán. Választ nem kapott, ezért aztán jelentette az esetet a kapitánynak. A kapitány felismerte Loftot, mire az rögtön eltűnt.

A légitársaság vezetése érthető módon nem sok hitelt adott az efféle jelentéseknek, és azt tanácsolta az alkalmazottaknak, forduljanak pszichiáterhez a társaság költségén. A történetekből végül a veterán újságíró, John G. Fuller nagy sikerű könyvet írt The Ghost of Flight 401 - Kísértet a 401-es járaton - címmel.