𝐁𝐫𝐞𝐚𝐭𝐡𝐞 || 𝐇𝐨𝐩𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 || 𝐟𝐨𝐫𝐝í𝐭á𝐬

- 12

Már nem sétál a folyosókon,

soha nem volt tavasz a léptei nyomán,

nem emlékszik mikor mosolyodott el utoljára,

a szemei vörösek,

és izgatott,

mert végre véget vethet a fájdalmának,

és ez annyira elkeserítő,

mert tudom, min megy keresztül.

Kienged egy hosszú sóhajt,

"Gyerünk, Hoseok, meg tudod csinálni."