Love Is A Bad Word

- 1 -

És igen! Kicsöngettek az utolsó gimis órámról, túl vagyok az érettségin, és továbbra is szingliként nyomulva kezdem meg az első felnőtt nyaramat. Ma már csak emlékként mentünk be a suliba pár osztálytársunkkal, elköszönni, stb. A suliból kiérve Mattet kerestem, mert út közben leállt valami csajjal beszélgetni, akit az érdekelt, hogy szakított-e Rileyval(?) Hát igen, Matt elég népszerű a csínytevéseiről, és elvileg "marha jól néz ki", legalábbis ezt hallom vissza mindenkitől. Egyébként ezt rendesen ki is használja, pár emberrel járt már (khm 13) de végül megtalálta  Rileyt, akivel már 9 hónapja boldogítják egymást (és néha engem is éjszakánként...) aki egyébként tök nyugodtan nézi, hogy Matt csajokkal kommunikál, nem egy féltékeny fajta, és Mattnek eszébe sincs semmi rosszat tenni, mindennél jobban szeretik egymást. És én? Hát nyilván ha Matt kezdi a hülyeséget, akkor jó testvérhez méltóan én is benne vagyok, szóval én is "népszerű" vagyok, de Mattel ellentétben én ezt annyira nem használom ki, plusz a "nyomikkal" barátkozok, mert ők legalább nem azért lógnak velem, mert hű de menőnek számítok.

Na mindegy már épp hívni akartam Mattet, hogy hol a francban van, amikor telibe kaptam egy vízibombát. Az arcommal. Na ez kívülről vicces lehetett, de annyira nem volt jó érzés, ezért miután kitisztult a fejem, előkaptam a kulacsom, és futni kezdtem a srácok után. Végigrohantam az utcán, miközben a táskám külön életet élve rázkódott, de annyira nem érdekelt, rohantam, és elég gyorsan behoztam a lemaradást, és a két fiú nyakába öntöttem a nap folyamán felforrósodott vizet. Szinte egyszerre fordultak vissza, Matt már dobta volna a következő lufit, amit szerencsére elkaptam az arcom előtt, Ray pedit nevetve beletúrt a vizes hajába, kék szemeivel pedig engem figyelt, amitől akaratlanul is elmosolyodtam, és magamban sikítottam egyet. HOGY LEHEET ILYEN ARANYOS?!

Persze a belső áradozásomat Matt azonnal kiszúrta, és egy újabb lufival célzott meg, ami eltalált, de láttam, hogy nem ez volt a célja. Tudja, hogy oda meg vissza vagyok Markért, és ez kezdett kissé átlátszó lenni, (ez egyébként mindennapos probléma) és mielőtt valaki jön, hogy "pedig micsoda románc lenne" Matt azt is tudja, hogy nem merem elmondani Raynek, mert félek, hogy ő nem érzi ugyanezt, és hát ez úgy is fest, hogy jogosan félek. Emily, a barátnője tökéletesen illik hozzá, hosszú egyenes hajával, és állandóan tökéletes sminkjével ők alkotják a suli tökéletes párját, és ennek ma 3 hónapja, úgyhogy ez reménytelen.

Amíg rájöttem, hogy az esélyem Raynél továbbra is inkább a mínuszhoz van közel, észrevettem, hogy a fiúk továbbsétáltak, amit annyira nem értettem, ugyanis Ray kocsija a suli parkolójában állt.

-Ti most hova... -kezdtem értetlenül, meet nem rémlett, hogy arra bármi is van a gördeszkapályán kívül, szóval itt le is esett, hogy oda.
-Ray, átvihetem a kocsid hozzátok? -kérdeztem ezer wattos mosollyal, ugyanis semmi kedvem nem volt ilyen hőségben fél órát sétálni, plusz ha már tudok vezetni, miért ne?
-Még véletlenül sem azért teszed meg ezt a nagyon nagylelkű szívességet, amiért nyolc házzal lakok arrébb, mint ti, ugye? -kérdezte bujkáló mosollyal, amitől úgy érezten, mindjárt elolvadok.
-Neem, én sosem tennél ilyet, ömzetlen és példamutató vagyok, úgyhogy csak a te életedet könnyítem vele. -mondtam, mire nevetve kihalászta a zsebéből a kulcsot, és felém dobta.
-Jó, de meghúzod, akkor én is meg foglak. -fenyegetett meg, mire felnevettem. Ray, és a perverz poénjai... imádom. Mindkettőt.
Ilyen, és ehhez hasonló gondolatokkal értem vissza a suli elé, ahol már csak pár diák szállingózott ki. Megkerültem a sulit, és a parkolóban a fehér Audihoz érve beszálltam, és mélyet szippantottam a levegőből, aminek Ray illata volt. Megkerestem a napszemüvegemet a fejemen (hullámos hajam van, hajlamos elveszni benne néhány tárgy), beindítottam az autót, és elhajtottam a gimitől, ami az elmúlt négy évben a második otthonom volt. És mostmár semmi. Wow...