Ma pontban nyolckor keltem. És nem magamtól. Ray hívott, és a telefonom max hangerőn volt, ami azt eredményezte, hogy felugrottam ilyedtemben, és azt hittem, hogy leállt a szívem. A telefonomhoz másztam, és egyszerűen kinyomtam a hívást, majd visszadőltem. Fél perc múlva ismét hívott.
-Hát ez nem lehet igaz...-kászálódtam fel újra, és ezúttal fogadtam a hívását.-Ugye rosszul látom, hogy reggel nyolc van, mert ha nem, átmegyek, és agyonverlek. -motyogtam, mire hangosan felnevetett. Úgy látszik, még mindig hatással van rám, mert a nevetése hallatán én is elmosolyodtam.
-Hát igazából jól látod, és amúgy azt akartam kérdezni, hogy hétvégén lenne-e kedved elmenni bulizni?
-Ööö... felőlem. -modtam furán, amit azonnal kiszúrt, majd a problémámat, is, és így szólt
-Azért nem Mattet hívtam, mert neki van csaja, és attól, hogy nekem már nincs, nem akarom elrángatni bulizni, az pofátlanság lenne.
-Aha, értem. Akkor azért engem hívtá, mert...
-Mert te is szingli vagy, igen. -fejezte be a gondolatom.
-Hát, én benne vagyok, csak mikor és hova megyünk?
-Péntek este nyolckor átmegyek érted, és elsétálunk. Nincs messze a hely, ráadásul elvileg marha jó bulik vannak, úgyhogy ameddig szeretnél, addig maradunk, aztán megyünk. Megfelel?
-Tökéletesen. -ásítottam, mire újra felnevetett, és közölte, hogy amúgy nem tud aludni, és bocsánatot kért a korai zaklatásért. Hát nem tudom. Nekem ez nem zaklatás. Sőt :DMiután leraktuk, (még beszélgettünk fél órát, mmindeféléről.) visszadőltem aludni, de már csak fetrengtem, és fogalmam sem volt, mit csináljak. Instáztam, chateltem Lilyvel, aki szintén halálra unta magát, úgyhogy gondoltam áthívom. Fél óra múlva csengettek.
-Jó reggelt -intettem boldogan -kávét?
-Azt mindig. -mosolyodott el, és ledobta a táskáját a bejárathoz.
-Várj, elszaladok a mosdóba.
-Jó, megvárlak. -mondtam, aztán megvártam, hogy beforduljon az ajtón, ami a nappaliba vezet, aztán elbujtam a szekrényben, hogy megilyesszem. Amikor visszajött, nem szólt semmit, csak a lépteit hallottam, és azt, ahogy elkezd keresni. Fél perc alatt a szekrényhez ért, és pedig magamban elpróbáltam a legijesztőbb "buuuu" és "wáááá" hangjaimat, aztán kinyílt az ajtó, és Mattel találtam szembe magam, aki 10 éveseket megszégyenítően sikoltott fel.-TE NEM VAGY NORMÁLIS! -nézett le rám, miután tudatosult benne, hogy tényleg a szekrényben vagyok.
-Neked is jóreggelt, negyed tizenegykor végre sikerült felkelned, gratulálok...
-Jól van na, éjjel gondolkodtam.
-Te tudsz olyat? -csodálkoztam, mire bemutatott, és az első lépcső előtt visszafordult.
-Majd elmondom holnap, mert most Lily itt van...
-Öhm. Oké.Miközben kávét iszogattunk, kigondoltuk, hogy hova lehetne elmenni ma, mivel esőt mondott.
Végül az udvaron kötöttünk ki egy tál cseresznyével, és unottan bámultuk a szakadó esőt, miközben kitárgyaltuk, hogy ezen a nyáron végre elmegyünk fesztiválozni. Én eddig annyira nem akartam menni, viszont Matt és Ray már voltak, és megígérték, hogy vigyáznak ránk. Hát, oké, engem ez a tény teljesen megnyugtatott.
Miután felhívtam anyát, hogy Lily itt aludhasson, és ő átment a cuccáért, addig én kerestem pár filmet, és beágyaztam neki. Hát milyen önzetlen vagyok már, nem? :D
-Jaj baszki, nem hoztam fogkefét! -ordított fel, miközben feltépte az ajtót.
-Már van fogkeféd itt is, tudod a citromsárga.
-Ja, tényleg, kösz. Dobom a cuccom! -figyelmeztetett, majd hallottam, ahogy felhajítja a táskáját a lépcsőn, én pedig kikiabáltam a szomámból.
-Mielőtt feljössz, csinálj már popcont! Kösz!
-Ugye nem nyálas filmeket nézünk?
-Hátőö -bizonytalanodtam el, mert az ujjaim maguktól ütöttek be egy tipikus nyálas filmet.-Gondoltam. Most, hogy Ray szakított azzal a libával, szabad a pálya, és most félve nézed, hogy kivel jön össze legközelebb, és ahelyett, hogy odamennél hozzá, messziről csorgatod a nyáladat, és azon gondolkodsz, hogy "miért nem vesz észre?" -magasította el a hangját- holott ő is beléd van zúgva, én is látom te szerencsétlen! Szedd össze magad és lépj elé ezen a nyáron, vagy én fogok! -mondta kíméletlenül, majd leült mellém a tál popcornnal ami idő közben kész lett.
Végignevettük a filmet, de én a pénteki bulin agyaltam mindig, amikor kimentünk a mosdóba, vagy inni. Vajon Ray talál valakit amikor én is ott vagyok? Valami tökéletes csinibabát, akinek még a lábujja is kamu?
Elalvás előtt is ilyesmikre gondoltam, Lily már rég aludt, én viszont küldtem egy utolsó SMS-t, találjátok ki kinek.
Zoe: Ígérd meg, hogy vigyázol rám, és nem mész el sehova.
Ray: Hogy mi van?
Zoe: MÁRMINT PÉNTEKEN!
Ray: Jaaa, értem. Nyugi, megígérem. Mikor nem vigyáztam rád? :D
Zoe: Hát még sose kellett.
Ray: Ó nem tudsz te semmit...
Zoe: HOGY TESSÉK?
Ray: Komolyan beszélek.
Zoe: Hát ez sokat mondott... :/
Ray: Mindegy, a lényeg, hogy sokszor védtelek meg a tudtodon kívül. Bármikor hívhatod a lovagodat.
Zoe: Okézsoké, most viszont megyek aludni én hősöm! :3
Ray: Jóéjt Csipkerózsika
Zoe: HAHAHAHAHHAHA elfelejtettem nevetni...
Ray: Hú de morci vagy. Na álmodj szépeket.
Zoe: Úgy lesz. ^^
Mosolyogva küldtem el az utolsó üzenetet, majd letettem a telefonom, és Lily szuszogására engem is elnyomott az álom.
NA HÁT CSŐTESS!
Na mizu van rég taliztunk mert lusta voltam írni, plusz storykat olvastam. Na mindegy, szóval ezen a héten tuti lesz még rész mert tele vagyok ötletekkel és kreativitással, úgyhogy minden hepi, legyetek rosszak, mert én is az vagyok, plusz most nyáriszünet van, úgyhogy HELL YES.
Na nem puszillak titeket hátha visszajön a korona, úgyhogy hattalmas virtuális ölelés nektek:
((((((((TI))))))))
és legyen ám produktív a nyaratok a rossz idő ellenére. Túl sokat beszélek, szóval a lényeg hogy halehoo
YOU ARE READING
Love Is A Bad Word
RomanceJól van, vázolom a szitut. A nevem Zoe Parker, 18 éves vagyok, és 2 perccel később születtem, mint az idegesítő bátyám, Matt Parker Folyton szídjuk egymást jó testvér módjára, és nagyon hasonlítunk, szóval ő én vagyok fiúban. Most együtt megyünk egy...