Lehetséges Ez?

1.

Most jöttem ide egy gimnáziumba. Amina Clark a nevem és 18 éves vagyok. Egyedül élek, mivel a szüleim autó balesetbe meghaltak. Ez most történt a nyáron. Azóta fél állásba dolgozok, szerencsére a nagynéném néha segít. Nagyon nehéz volt, de túl kellett tennem magam. Most viszont itt állok a kollégium előtt. Itt hárman vagyunk egy szobában.
Mikor beléptem a lakótársaim már ott voltak.
- Szia. A nevem Emily.
- Szia én pedig Edison.
- Sziasztok én Amina vagyok.
Ezután mèg sokat beszéltünk. Főleg a holnapról. Sajnos mind mást tanulunk. Én történelem tanár szeretnék lenni. Emily pszichológus, Edison pedig gyógytornász.
Én azért szeretnék töri tanár lenni, mert imádom a történelmet. Főleg a mítoszokat. Imádom a mitológiákat.
Na de most már sok az idő és lefekszek aludni.

Reggel Emily keltett minket. Ez a csaj túl buzgott.
Nek nem volt sok kedvem, de muszáj volt. Így felkaptam egy fekete pulcsit és egy fekete nadrágot. Kifésültem fekete hajam amit befontam. Viszonylag hosszú és felülről is be tudom fonni két copfba.
Így már indulhattam is. De persze hogy valaki akkora akart kijönni, így egy ajtó konkrétan pofán csapott. Szép kis hétfő reggel.
- Bocs. - segített fel egy srác. Gyönyörű vörös szeme volt. Várjunk csak! Vörös?!
- Semmi. Amúgy jó a kontak lencséd.
- Öhm...köszi.
- Nem irritál?
- Nem.- mondja komoran.
- Oké. Szia.
- Várj hova jársz.
- Tanár képző. Töri szak.
- Akkor mehetünk együtt.
- Te is oda mész?
- Igen. Imádom a mítoszokat.
- Én is. Amúgy te, hogy hogy itt vagy ez egy lány kollégium.
- Csak egy barátomhoz jöttem.
- Értem. Amúgy mi a neved?
- Callum Cullen.
- Furán hangzik a neved. De ismerősen cseng.
- Sok embert hívnak így.
- De nem. Valami filmbe volt.
- Biztos hogy nem.
- Mindegy. Gyere, mindjárt kezdődik az óra.

Egész nap fura volt ez a srác. Meg akikkel ült azok még furábbak. És olyan ismerősek.
- Neked is ismerősek igaz?- ült le mellém Edison és Emily.
- Nagyon.
- Nekem is.
- De honnan?
- Nem tudom.

Tuti hogy láttam már őket valahol. De fel se eszméltem már is egy másik lány ült le mellénk. Egy vörös göndör hajú.
- Sziasztom Victoria vagyok.
- Szia...- mind bemutatkoztunk, majd a lányok elmentek, de én maradtam Victoriával.
- Nem megyünk az erdőbe sétálni?- kérdezi.
- De. Menjünk.

- Te hiszel a vámpírokba?- kérdezi hirtelen.
- Hát szeretnék hinni bennük, de még eggyel se találkoztam így kezdek kételkedni bennük.
- Szerintem vannak.
- Lehet. Ha az Alkonyat igaz lenne akkor hinnék benne. Kár hogy csak két résza van még.
- Ja. Kár. Mit szólnál ha azt mondanám lehetnél te is olyan mint mi?
- Dehát az vagyok. Ember.
- Én vámpír vagyok.- egyszerre vált világossá minden. Ő Az a  Victoria. És ha ő ő akkor én nagy vajba vagyok. Jajj nekem.
- Kérlek hagy.- próbáltam elfutni, de ő túl gyors. Már le is tepert és megharapott.
- Most itt hagylak hogy meghalj.
- Miért?
- Nem voltál elég alázatos.- és el is ment.
Borzasztó érzés volt. Fájt mindenem. Szinte elviselhetetlen volt. Miért pont velem történik ez? És miért hagy csak úgy itt? Pár perc eltelt mire jól éreztem magam. Az érzékszerveim kifinomultabbak lettek. Bele ütöttem egy kicsit a fába ami eldőlt. Ne. Ne. Ne. Ne. Én ezt nem akarom. Miért?
Aztán mikor csak odébb akartam menni nagyon gyorsan futottam.
Jajj most mit csináljak.
És nagyon, nagyon szomjas vagyok. Érzek egy nagyon fincsi illatot. Muszáj odamennem.
Elkezdtem nagyon gyorsan futni. Egy ház elé értem. Felugrottam a tetejére és bementem. Egyre intenzívebb az illat.
Ott volt egy konyha. Volt benne 7 vámpír és egy ember.
- Ti is érzitek ezt?- kérdezte egy srác.
- Igen.- mondja egy nő.
Már elindultam, de nekem jöttek. Nem engedtek az ember közelébe.
Nagyon sokan jöttek. De sokkal erősebb vagyok. Asszem az Alkonyatba minket újszülötteknek hívtak. Várjunk csak. Akkor onnan voltak olyan ismerősök. Ők Cullenék. Ez lehetséges egyáltalán? Az csak egy film.
De akkor is szomjas vagyok.
Csak közbe lefogtak.
- Ki vagy?- kérdezte a legidősebb azt hiszem. Carlisle.
- Amina a nevem és szomjas vagyok- kezdtem el rángatózni. De kb. négyen fogtak le, ha nem öten.
- Mióta vagy újszülött.
- Most óta.
- Ezt hogy érted?
- Úgy hogy nem rég harapott meg valami Victoria.
- Biztos sereget toboroz. Azért tűnnek el egyre többen.- állapította meg Esmé.
- Szomjas vagyok.- mondom sokadjára.
- Gyere velünk!- mondja Jasper.
- Hova?
- Állatvérért.- mondja Alice.
- Jó.- egyezek bele.
Elkezdtünk futni, de én még gyorsabb vagyok náluk.
- Mióta laksz itt?
- Nem itt lakok, hanem kicsit arrébb egy, kollégiumba.
- Victoria hozott ide?
- Igen. Amúgy tudtátok, hogy, van rólatok egy film?
- Sajnos igen. Megzsaroltak minket, ha nem egyezünk bele akkor elhitetik az emberekkel hogy tényleg létezünk. De így csak azt hiszik ez csak egy kitalálció.- mondja Rosalite.
- Értem. Ez elég rossz lehet így.
- Igen.- mondja Emmett.
- Akkor gondolom így tudod hogy kik vagyunk?- mondja Jasper.
- Persze.- ekkor megláttam egy őzt. Rögtön rá vetettem magam de nem volt elég. Kellett még.
Már vagy az ötödik őzet fogtam el de még mindig szomjas vagyok.
Ekkor egy medvére lettem figyelmes. Miután aztis elkaptam már jól laktam.
- És tényleg vannak farkasok?
- Igen.- mondja fintorral Ros.
- És tényleg olyan büdösek?
- Nagyon.- mondja most Alice.
Majd visszamentünk a házba.
- Szeretnék bocsánatot kérni az előbbiért.
- Semmi gond. Ez mindenkivel előfordul.- mondja Carlisle.
Ekkor belépett Bella úgy hogy megvágta az ujját. Láttam hogy Jasper se tud uralkodni magán.
- Most jobb lenne ha kimennétek.- mondja Edward.
De már késő volt mind ketten támadtunk. Alig tudtak minket visszafogni.
Szinte mindenki kijött. Esmét, Edwardot és Bellát kivéve.
- Most annyira szégyellem magam.- mondom.
- Hát még én.- mondja Jasper.
- Semmi gond.- nyugtat minket Alice.
- Én nem akartam vámpír lenni.- sírtam el magam.
- Én se.- karol át Ros.
- Nem lehet visszacsinálni?
- Sajnos nem.
Miért tették ezt velem?
- Amúgy találkoztam egy bizonyos Callum Cullennel. Ő is vámpír és itt lakik?
- Igen. De ha Bella itt van akkor elszokott menni. Ő is nem régóta vámpír. Pár napja.- mondja Esmé.
- De már ott is jön.- mutat az erdő felé.
- Hát te? Reggel még ember voltál? Victoria?
- Igen.
- Meg kell állítanunk.
- Igen. De hogy?- kérdezi Emmett.
- Nem tudom?
- Segíthetek?- kérdezem.
- Persze.
- Köszönöm.
- Mi köszönjük.- ekkor valami förtelmes ázott kutya szag ütötte meg az orrom.
- Farkasok?- kérdezem
- Igen.- mondja Ros.

Valóban egy farkas jött. Ez biztos Jackob.
- Ő ki?
- Amina vagyok
- Mit keres itt?
- Victoria újabb újszülöttje, de segït nekünk.- mondja Callum
- Rendben. Én megyek értesítem a falkát hogy új vámpír van.
- Oké.

Ezután még sok mindent elmondtak. Majd kijöttek Belláék. Muszáj volt oda mennem és bocsánatot kérnem.
- Bella. Várj. Bocsánat az előbbiekért. Nagyon sajnálom én nem akartam...
- Semmi baj.- jujj de finom szaga van. Nem. Gyors befutottam az erdőbe, nehogy valami baj legyen.
Kicsivel később visszamentem. Szerencsére mindenki kint volt még. Bella most ment el.
- Egész jól tűrted az előbb.- mondja Jasper.
- Valóban?
- Igen. Én még most is nagyon küzdök.
- Hát még én.
Bementünk a házba.
- Akkor én megyek is..ő..nem tudom hova.
- Maradj!- mondja Ros.- Amúgy se mehetsz máshova. Meg mi majd segítünk.
- Igen maradj nyugodtan.- mondja Carlisle is.
- Köszönöm.