Lehetséges Ez?

2.

Mikor felkeltem először nem tudtam, hogy hol vagyok. De aztán rájöttem. Valamilyen szinten megnyugodtam, de féltem is.
Tudom a vámpírok nem alszanak, de én most aludni akartam.  Igaz csak két órát aludtam, mert ugye nem voltam álmos.
Lent már mindenki engem várt.
- Hogy vagy?- kérdezi Ros.
- Nem tudom. Sehogy sem.
- Gyere edzenünk kell!- mondja Emmett.
- Az most jót fog tenni neked is.- néz rám Esme.
- Oké.
- Most úgy is te vagy a legerősebb.- néz rám Jasper.
- Az biztos.- egyezett bele Callum is.
Először Jasper és Emmett mérték össze erejüket. Majd Edward és Carlisle. És így tovább. Én is mentem mindenkivel.
Végül Callummal mentem, mert neki is hasonló az ereje.
Mindegyiket én nyertem.
Csak egy gond volt Bella is ott volt akinek még mindig nagyon ínycsiklandó szaga.
Nehezen de tűrtőztettem magam.
Később jöttek a farkasok is.
Elmondta nekik Jasper, hogy ne engedjék hogy át fogják a nyakukat mert akkor meghalnak.
Nagyon sok mindent tanított Jasper.

Már nem is tudom hány nap telt el mióta vámpír vagyok.
Ma lesz egy csata. Victoriáék ellen. Bella és Edward egy hegy félén vannak egy dombon. Jackob is ott van.
Victoria azért támad meg minket, mert Edward megölte a pasiját. Ezért most bosszút akar állni rajta úgy, hogy megöli Bellát.

Az újszülöttekkel meggyűlt a bajunk, mert erős voltak, de nem voltak olyan képzettek, mint mi. Hála Jaspernek.
Később Belláék is megjöttek.
Ám maradt velünk eg, lány aki nem harcolt. Be akartuk fogadni. De jött a  Volturi és megölték.
- És ők kik?- kérdezte az a hosszú fekete hajú.
- Családtagok.
- Vagy úgy. Mióta?
- Pár hete.
- Nem kellett volna szólni?
- De. És sajnáljuk, de mint látod volt jobb dolgunk is.
- Rendebost az egyszer elnéző leszek, de több ilyen ne legyen vagyeg kell hogy öljünk titeket.
- Rendben.
És már itt se voltak. Kicsit furcsálltam, hogy csak így itt hagytak. Nem értettem miért engedett minket futni hagyni.
- Carlisle. Miért hagytak csak úgy itt minket?- kérdeztem.
- Valamit terveznek, de nem tudom hogy mit.
- Bellát már így is akarják.- mondta Alice.
- Ja igen. Azt láttam a filmben.
- Én is.- mondta Callum.
- És mikor lesz esküvő?
- Nem soká.- válaszolja Edward mosolyogva.
- Komolyan?- kérdeztem.
- Igen. Már nagyon tervezzük.- válaszolta most Bella.
- És azután már rögtön vámpír leszel?
- Nem.
- Meggondoltad magad?- lelkesedett Rosalie.
- Nem. Csak még várunk vele egy kicsit.- lombozta le Bella.
Tovább nem is firzattuk ezr a témát inkább mentünk ünnelelni. Persze csak miután megköszöntük a farkasoknak a segítséget. Tulajdon képpen ha ők nem segítettek volna akkor lehet nem nyertünk volna.

- Victoriával mi van?- furdallt a kíváncsiság.
- Megöltem.- mondja Edward.
- Ezt mikor szándékoztad közölni velünk?- kérdezte
Emmett.
- Most.
- De ha nem kérdezünk rá?- kíváncsiskodott most Jasper.
- Egyszer. Végülis időnk mint a tenger.
- Igaz. Na, de most ünnepeljünk.- örült meg Alice.
- Jó, jó.

Kb. olyan három napig buliztunk, mert utána meguntuk. Bella és Edward persze leléptek egy nap múlva, mert ugye ő még nem halhatatlan. Kíváncsi leszek vajon milyen lehet akkor a csaj. Nekem kicsit megszeppentnek tűnik. De ez csak az én véleményem. Lehet majd megváltozik. Sőt újszülöttként tuti biztos hogy kemény lesz. Ő lesz majd a legerősebb akkor.

A gondolat menetemből Callum zökkentett ki. Amúgy egy rönkön ültem az erdőben.
- Hali.
- Csá.
- Mit csinálsz?
- Nem egyértelmű?- bunkóztam egy kicsit, mert eddig mindig ellenszenves volt velem.
- Most min háborodtál fel?
- Azon, hogy folyton semmibe veszel vagy le nézel esetleg bunkó vagy velem. Akkor mit vársz hogy ugorjak az öledbe és tapsoljalal meg?- vontam gel a szemöldököm.
- Nem lenne rossz.- gondolkodott el. De utána egy nagyon furcsa dolog történt velem. Hallottam valamit. Az ő hangját, de nem beszélt, illetve láttam amit feltételezek, hogy ő is.
- Callum!
- Igen?
- Hallottam és láttam is amit gondolsz. - lelkesedtwm be teljesen
- Mi?
- El kell mondanom a többieknek.
- Oké. Menjünk.

Haza érve elmondtam, hogy mi történt velem.
- Azta.- esett le Emmett álla.
"Beszélned kéne Edwarddal"- gondolta.
- Igen. De hol van?
- Te tényleg hallod.
- Igen.
- Amúgy mindjárt itt lesz.
- Oké.

Fél óra múlva megérkezett és elmondott mindent amit tudott. Illetve a tapasztalatait. Így hallhatom azt is, hogyha az ellenség közeledik. Vagy bárki.  Azt is elmondta, hogy Vella fejébe senki se lát bele. De azr nem tudja hogy miért.
Mikor lementünk mindenki mintha lefagyott volna.
- Ez meg mi?- kérdeztem.
- Senkit se hallok rajtad kívűl.
- Én se rajtad.
- Ez fura.
- De mi történhetett velük.?
- Lehet tudom.- néz rám.- gondolj, mondjuk 1235- re.
- Miért?
- Csak csináld amit mondok.

Tettem is és mintha egy másik világba lennék. Akkor ezért mondta ezt Edward.
- Ezért. Most gondolj a mostani évszámra.

És már otthon is voltunk. De az idő még mindig állt.
- Gondoltál arra, hogy álljon meg az idő?
- Igen.
- És akartad, hogy én ne álljak meg?
- Igen, hogy tudd folytatni a történeteket.
- Akkor ezt te csináltad. Most gondold azt hogy elindul az idő.
Bólintottam és elindult.
- Ti hogy kerültetek ide?- kérdezte Ros.
- Jártam az időben és meg is állítottam.
- Tessék?
- Figyelj.- most úgy állítottam meg az időt, hogy csak Edward álljon meg. Azért hogy lássák nem viccelek.
- Ezt hogy csináltad?- kérdezi Carlisle.
- Erre gondoltam.
- Újabb képesség igaz?- kérdezi Esme.
- Igen
- De jó.- mondta Alice.
- Ja.

Most megint elindítottam az időt. Edward észre se vette, hogy mi történt vele.
Majd még sokáig beszélgettünk a képességeimről. De mivel eddig senki ilyet nem ismertek így nem tudtak sokat mondani.
Most kicsit jobban érzem magam.

Az elmúlt egy hónapban mindig vissza mentem az időben arra az időszakra amikor a szüleim éltek és közösen játszunk. Arra is rájöttem, hogy tudok a múlton változatatni.
Sőt a jövőbe is tudok menni. De azt nem mondhatom el nekik, hog, mi tőrténik a jövőben. Ki tudja mi lenne belőle? Ja és azt is meg tudom váltotatni.
Szóval ez vagyok én. Egy vámpír aki gondolatokat hall és lát, időben utazik változtatja azt és meg is állítja ha éppen olyan kedve van. Elvagyok.