Tinder ×WooSan×

8.rész

Jó olvasást! 😊

___________________________________

Nem hazudok, ha azt mondom szinte egész este nem aludtam. Ennek az egyik oka, hogy gondolkoztam a másik meg, hogy San nagyon horkolt mellettem. Vagy éppen nyekerget álmában, ami olykor elég aranyosra sikerült. A gondolataim leginkább körülötte keringtek több kérdés is felmerült bennem. Először is mért csókoltam vissza? Simán ellökhetem volna vagy valahogy leállíthattam volna. Mért élveztem annyira azt a csókot és mért váltott ki belőlem ilyen érzéseket? Olyan nyomulos volt üzenetben nekem ez nem jön be lehetetlen, hogy bele szeretem volna. Ráadásul most találkoztunk elsőnek és részeg volt, ami nem épp az emberek előnyös oldalát mutatja. Mért ver így a szívem már annyitól, hogy rá nézek? Felé fordultam békésen szuszogott mellettem nagyon aranyos volt. Önkéntelenül húztam végig ujjam puha arc bőrén egyszerűen muszáj volt meg érintsem. Mosolyogva húztam el a kezem és fordultam a hátamra San pedig megint elkezdet horkolni. Lehetséges úgy bele szeretni valakibe, hogy éppen részeg és nincs magánál fére beszél meg minden? Talán igen talán nem. Ezt nem tudom ennyi idő után eldönteni ehhez még kell egy kis idő. De az esélyt meg kapja abban biztos vagyok már csak ügyesen kell használnia.
San fordul egyet és félig rajtam helyezkedett el majd ölelt át. Nem foglalkoztam vele nem akartam felébreszteni így csak lehunytam a szemem és hagytam, hogy pár órára én is elaludjak.

...

Reggel direkt korábban felkeltem fel öltöztem és ki mentem a konyhába. Ittam egy kávét majd Sannak vittem gyógyszert meg vizet. Valószínűleg nagyon másnapos lesz szóval ez kelleni fog. Mikor benyitottam az ágyon ült és értetlenül fordult felém.
- Hogy kerültem ide? - kérdezi ahogy mellé megyek.
- Kicsit sokat ittál így haza hoztalak. Ezt idd meg. - nyomom a kezébe a poharat meg a gyógyszert.
- De, hogy találtál meg? - kérdezi meg majd beveszi a gyógyszert.
- Olvasd vissza a beszélgetésünk. - elsőnek értetlenül néz rám majd kezébe veszi telefonját és elkezdi olvasni.
- Ez kínos. - ejti ölébe a kezét telefonnal együtt.
- Ez mi? - emeli fel a kezét, amit még az este kötöttem be.
- A park közepén lévő kis virágos domb tetején találtalak meg. Mikor le jöttél elestél és eltört a kezedben az üveg. - magyarázom gyorsan el.
- Értem. - fordítja el a fejét elgondolkozva.
- Mikor felsegítettelek úgy köszönted meg, hogy lehánytál. - ülök le mellé.
- Ez még kínosabb. Sajnálom. - néz rám.
- Szerintem tök aranyos és vicces voltál részegen. - gondolok vissza néhány dologra a tegnapból.
- Mit csináltam? - fordítja el a fejét.
- Azt majd elmondom a nap végén. Most öltözz. - állok fel.
- Ki akarsz rakni? - néz a szemembe szomorúan.
- Nem. - rázom meg a fejem.
- Mivel szinte egész este nem tudtam aludni a horkolásodtól ma egész nap azt csinálod, amit mondok. - nézek a szemébe teljesen komolyan. Igazából meg csak szeretném vele tölteni a napot, hogy meg nézem józanon is olyan hatással van-e rám. Ha igen elmondom a csókot és aztán meg látjuk. Meg legalább kicsit meg ismerem a valódi énjét.
- Horkoltam? - kérdez vissza.
- Igen, mint egy cuki kis malac meg nyekeregtél, mint az ajtó. - kezdek kicsit nevetni ahogy eszembe jutnak azok a hangok, amiket kiadott.

- Öltözz. - megyek a szekrényemhez és dobálok oda neki néhány ruhát.
- Remélem jók lesznek. Én addig kimegyek majd gyere, ha kész vagy. - hagyom ott egyedül. Én is összeszedem magam majd a fürdőbe megyek. Beteszem a mosógépbe San ruháját meg az enyémet, amit összehányt. Majd, ha visszajöttünk kiszedem és ki teregetem. Mire visszaértem a nappaliba San is ott volt. Felkaptam a táskám és az ajtó felé indultam.
- Gyere. - szólok neki. Az ajtónál felvesszük a cipőnket magamhoz vettem a ház kulcsot és elindultunk.
- Hova megyünk? - kérdezi mikor már egy ideje sétálunk.
- Még nem tudom. - rántom meg a vállam.
- Ne csináld már nekem fáj a fejem. - fogja meg a karom így megállok.
- Mert egy alkoholista fasz vagy. - nézek rá.
- Ez nem igaz. - rángatja a karom és kezd el ugrálni.
- Mi vagy te valami hisztis kis gyerek? - nézek a kezére a karomon majd a szemébe.
- Nem. - enged el és vágja be a kamu durcit.
- Hány éves is vagy 2? - szívom a vérét és indulok tovább.
- Nem 20 vagyok. - jön utánam.
- Oh igazán elhagyhatjuk azt a nullát a végéről. - nevetek ő pedig fel fúja az arcát.
- Most haragszol? - nézek rá mosolyogva.
- Nem. - fordítja el a fejét.
- Láttom. - nevetek és közben meg állok így ügyesen nekem ütközött.
- Bocsánat. - néz a szemembe közelről.
- Meg van bocsájtva. - megyek tovább ő pedig követ. Még mindig nem tudom hova fogunk menni, de majd kiderül. Visz a láb busz olcsó és nem ráz aztán majd kilyukadunk valahol.

___________________________________
Megint egy béna és unalmas rész sorry. Szerintem ma már nem írok új részt max holnap. 

2020.06.01