Minden lélegzet,
Minden pillanat,
Az ajtó mégis zárva marad.
Összenyom, felemészt
Az ég,
Összezúzza csontjaimat.
Még hallom a hangodat,
Még dúdolom dalodat,
Az úton a hegyre fel
Még őrzöm a titkodat.
Minden lélegzet,
Minden pillanat,
Az ajtó mégis zárva marad.
A csúcson fent
A kötél,
Meginog minden egyes lépésnél.
Szakadék, sötétség
Elég egy apró kis lökés.
Felemészt, összezúz
Hangod mégis a fülembe súg.
Küzdök míg van erőm,
Megyek míg van időm,
Egy óceánt átúsznék,
A pokolba elmennék,
S ha már nincs erőm,
Ha elfogy a levegőm,
Ha a mélybe lezuhannék,
Csak annyit kérek én,
Hogy az úton elkísérj,
A fülembe súgj
Mikor elnyel a sötét.
Csak annyit kérek én,
Hogy az úton elkísérj,
A fülembe súgj
S válj az utolsó,
Lélegzetemmé.
