Mint ölelésbe rejtett kimondatlan szavak,
Mint könycseppnek csúfolt fénylő lélekdarab.
Mint sebzett ember arcán a megfárdt mosoly,
Mint szerelem mámorában elejtett fogoly.
Mint mikor hosszú ború után ragyogás derül,
Mint ahogy a szerelem fájdalma elmúlássá vegyül.
Mint szelíd kacagása ártatlan gyermeknek,
Mint hogy távozó embernek nyomába erednek.
Mint közelinek érzett messzi végtelen,
Ugyanaz mint Te, amit Te jelentesz nekem.
YOU ARE READING
Emlékek ölén ~Verseim~
PoetryEgy ideje próbálkozom a versírással, most gondoltam megosztom veletek. 🥰