Astrid és Viharbogár találkozása 1.

Egy Különös Nap| 1. Fejezet|

             Nos. Ma kimentem az erdőbe sétálni a barátnőmmel, hogy felfedezzük az erdő rejtekeit.De mire hazaértünk, nagyon különös dolog várt rám. Pont aznap volt a 13. szülinapom.
              Reggel felkeltem, és nagyon boldog voltam, hogy végre 13 éves lehetek. Igaz, hogy mások számára rossz az, hogy egyre öregebb lesz, de ez nekem nem számít. Apukám éppen ekkor rontott be a szobámba.
- Boldog szülinapot Astrid! - kiáltotta apa miközben jó szorosan megölelt.
- Köszi Apa! - mondtam én -, Ma kimehetünk sétálni Melanival az erdőbe? - kérdeztem miközben haladtam a konyhába anyukámhoz.
- Természetesen! De csak akkor, ha nem a Tiltott Rengetegbe mentek! Ott nagyon sok a sárkány. Vigyázni kell azokkal. - mondta vidáman apa.
- Rendben, meg ígérem. Nem a Tiltott Rengetegbe fogunk menni! - mondtam kuncogva. De közben kíváncsi voltam a sárkányokra, szóval az fordult meg a fejemben, lehet, hogy a Tiltott Rengetegbe megyek. Még nem tudom. De szeretnék egy eltitkolt sárkányt is...
Gondoltam nagyon bamba fejjel, amikor anyukám kiáltott.
- Jaj hát szia édesem! Boldog születésnapot! Éppen most készül a tortád! - mondta anya, aki szinte mindig vidám volt.
- Köszi anyu! - mondtam hálásan én. Közben ettem a reggelimet, és alig vártam, hogy Melanival elmehessünk a Tiltott Rengetegbe. Kopogtak az ajtón, én felálltam, és kinyitottam, remélve, hogy Melani lesz az.
- Szia Astrid! - köszönt Melani.
- Szia Melani! Már nagyon vártalak! - köszöntem vissza én. Ekkor ezt kezdtem suttogni a fülébe:
- Azt terveztem, hogy ma a Tiltott Rengetegbe fogunk menni. Azt mondta apa, hogy ott sok a sárkány. Szeretnék egyet magamnak. Te nem? - kérdeztem.
Melani visszasuttogott:
- Ez nagyon jó ötlet! Ma én is ezen gondolkoztam. Nekem is kell egy Titkos Sárkány. És már a neve is megvan! - válaszolt Melani.
- Szasztok! El mentünk sétálni!
- Rendben! Vigyázzatok magatokra! - mondták anyáék.
Elkezdtük elmenni a Tiltott Rengetegbe. Nem volt olyan messze, így hát fél óra alatt ott voltunk. Amikor megrékeztünk, egyből megláttam egy sárkányt.
- Nézd Melani! Az ott egy siklósárkány! Nekem az a kedvencem. - szóltam nagy ámulattal.
- WOW! Nagyon jó! Nekem a Buffalordok a kedvenceim. Nekem az az álom sárkányom.
- Meg próbálom megszelidíteni. Sokat olvastam erről a sárkányról, és otthonról hoztam olyan kaját ami olyasmi amitől ember szeretővé válnak.
Füttyentettem egyet, majd feldobtam az égbe a sárkány kaját. A Siklósárkány le is szállt, meg tudtam simogatni anélkül, hogy megtámadott volna.
- Megszelidítettem! - mondtam halkan.
Ekkor elrepült felettünk egy Buffalord, amihez Melaninak volt kajája. Szintén azt csinálta mint én, és így Melani is megszelidítette.
- Az enyémnek a neve Viharbogár lesz. - mondtam.
- Az enyémé Meave. - jelentette ki Melani.
A Sárkányok nagyon megszerettek minket, de kezdett esteledni, mivel nagyon sok időt töltöttünk a sárkányainkkal. Hazamentünk, kértem Melanit, hogy maradjon a Szülinapomra. Maradt is, és a szülei jöttek érte.
              Aznap nagyon jól éreztem magam, és Melani is. Boldogan hajtottam álomra a fejemet.