Red Sun

3.rész

A szavam elállt, hogy megláttam a fiút egy szót se tudtam mondani a szívem már a torkomnál dobogott. A vérnyomásom pedig az egekbe szállt csak néztem minden egyes lépését egy darabig.

- Gahyeon. Hé Gahyeon! Ébredj már! Hahó! –éppen próbált magamhoz téríteni

Túlságosan is a fiún járt az eszem...

Hirtelen felébredtem, miután Ryujin megrázta a vállamat és ránéztem.

- I-Igen? Mi az? –halvány pirosba pompázott az arcom és dadogtam is

- És most te miért is pirultál el? –értetlenkedett

- N-nem tudom Ryujin! Ha most valami történi fog én nem tudom mit fogok csinálni.

- Gahyeon! –szólított meg az osztályfőnököm

–vettem egy nagy levegőt. - Igen tanárnő? –néztem rá egyből

- Bemutatód Wooyoungnak az iskolát? –tette fel a kérdést elég komolyan

- Igen tanárnő örömmel!

Amikor végig mondta a tanárnő a mondatát a fiú rám nézett. Én meg visszanéztem rá és egyből zavarba jöttem.

- Ryujin mentsd meg!!! –egyből pillantottam a barátnőmre

- Nyugi Gahyeon nincs baj. Csak szépen nyugodj meg most ne rá gondolj. –simogatta meg a hátam

- De rohadtul nem megy. Most ő jár a fejembe és nem tudok jelenleg nyugodt lenni! –hadartam el az egészet

- Gahyeon kérlek nyugodj meg. Majd óra után megbeszéljük a ezt jó? –kicsit elé tolta az arcom

- Jó, rendben. –vettem egy mély levegőt

- Erős vagy Gahyeon. Most nem fogsz Wooyoungra figyelni! Most nem! –gondoltam magamba

San szemszöge

Hát ezt a beszélgetést nagyon elrontottam Ryujinnal és én köztem, a fenébe. Meg kéne keresnem őt óra után szerintem indulók is előre.

×××

Két perc elteltével már oda is értem szerencsére nem volt kint senki se a folyosón, ezért leültem a padra és vártam Ryujinra.

De amíg kicsengetnek elmesélem miért is nem beszél velem Ryujin nagyon semennyire se. Régen nagyon jóba voltunk már kisgyerek korunk óta, de pár évvel később volt egy bizonyos nap amikor én nem voltam ott neki, pedig ő neki az a nap volt a legfontosabb. Elhívott engemet természetesen, de nem tudtam ott lenni sajnos, hogy nézhessem hogyan énekel a színpadon. Miattam sírt az előadás után, amiért nem voltam ott. Így elmesélem az okát, de Ryujint nagyon kedvelem és nem akarom feladni. Pont óra végén végeztem a nagy mese délutánommal.

Kijött Ryujin és Gahyeon az ajtón, majd én egyből Ryujinhoz mentem

- Hello Gahyeon! Elvihetném Ryujint, ha lehet egy kis időre? –néztem rá

- Ööö... Nem igazán most kéne San!

- San meg mondtam, hogy nem akarok tőled... –nem tudta befejezni a mondatát Ryujin, mert fogtam a csuklóját és máshova mentünk el, hogy kettesbe lehessünk

×××

- De bunkó vagy San! –kicsit mérges volt rám

- Ne haragudj! Sajnálom hogy nem voltam ott akkor! Tudom, hogy fontos volt neked az a fellépés, de nem tehetek róla hogy dolgom akadt. –néztem mélyen szemeibe

- Nem fogok megbocsátani neked akármennyire is szeretnéd. –nézett rám morcosan

–oda hajoltam hozzá és halkan mondtam. - Kérlek menjünk el valahová és beszéljük meg a dolgot. Én azt akarom, mint ami régen volt. Jóba akarok veled lenni Ryujin.

- Ezt megértem tényleg. Az igazság az, hogy nekem is hiányzol talán vagy nem tudom, de eléggé összetörtél engem, sírtam miattad napokat és ezt nem akarom újra átélni. –szomorúan mondta

- Menjünk el valamelyik napon valahova rendben?

- Rendben, ha neked ez jó. –sóhajt egyet

- Nagyon köszönöm Ryujin! –mosolyogtam rá

- Menjünk vissza, mert nem szabadot volna ott hagynom szegény Gahyeont. Idióta! –nevetett kissé

- Oh bocsi, akkor nyomás vissza. –nevettem kínosan

Gahyeon szemszöge

- ÚRISTEN! WOOYOUNGGAL VAGYOK KETTESBE! Nyugi van, csak körbe kell vezetned a suliba ez már csak menni fog huuh. –gondoltam magamba

- Szia! –jött élem a fiú

- H-Hello. Gahyeon vagyok! Örülök hogy megismerhetlek! Te pedig Wooyoung ugye?

- Igen. –mosolygott rám

- HÁT EZ KÉSZ! ROHADT ARANYOS BASSZUS! –ismét ezt mondtam magamnak

- Akkor mehetünk? –jött élem és rám nézett

- Persze! Kövess csak engem.

Először a kollégiumot mutattam meg neki aztán lementünk a büfében, majd az ebédlőbe is. Kimentünk az udvarra és a pályát is megmutattam neki, ezek után el mondtam mi hol van ezzel jól hamar elteltek az idők, de már mentünk is vissza a mi termünk elé.

×××

- Köszi Gahyeon, hogy körbe vezetél! Nagyon kedves volt tőled! –mosolygott rám

HÁT DE KEDVES EZ A SRÁC!!! Ryujin mi lesz már hova mentél Sannal?! Nem bírom már egyedül kezdek megőrülni mellette! Siess kérlek! Bárcsak nem jött volna akkor San és nem lenne ez! –kezdtem ideges lenni már

Sziasztok! 💕
Itt is lenne a kövi rész! Jó olvasást kívánok nektek! ^^