[Emma szemszöge]
Eljött a nagy nap. Évnyitó. Nem örülök az iskolának, meg annak se hogy most alig lehetek Bellával. De viszont annak örülök hogy újra találkozhatok a barátaimmal. Érzem hogy nehéz lesz a 6. Osztály.... Irigylem Rosa-t. Sokkal jobb neki hogy csak 4. Osztályt kezd. És amúgy is neki sokkal több barátja van ahhoz hogy szórakozzon. Irigylem. Bár közelebb vagyok a 18. Szülinaphoz, de mégis sokkal nehezebb, mint neki. A gondolataimból anya keltett föl.
-Emma gyere le reggelizni!
-Rendben anya!-mondtam és befejeztem az öltözködést. Rohantam le a lépcsőn, és gyorsan megöleltem anyát, majd apát. Reggeli után egyből kellett menjek a fürdőbe hogy még az utolsó simítások legyenek meg. Eltelt egy negyed óra, majd elköszöntem Bellától és indultunk a suliba. Nem sokkal később még is érkeztünk a suliba.
-Emma! Annyira hiányoztál! - hallottam valaki hangját. Hátrafordultam, és meglattam Kirát. Aztán a nyakába ugrottam, annyira örültem neki.
-Kira! Olyan rég nem láttalak! Hogy vagy?
- Én nagyon jól! Te hogy vagy? Annyi sok minden van amit el kell mondanom! - mondta örömében.
- Én is jól. Csak hiányzik Bella. De úgyis látom délután. És... És Lucas hol van? - kérdeztem.
- Nem tudom. De azt tudom hogy szereteeed! - suttogta.
- Nem is igaz! - mondtam majd beléptem a kapun. Nemsokára az igazgató szokás szerint elmondta az elsősöknek szóló beszédjét. Pár óra múlva véget is ért az évnyitó ünnepség. Végre haza tudtunk menni és találkozhattam Bellával, annyira boldog voltam.
YOU ARE READING
Bella és Emma
RandomBella egy 5 éves kutya, gazdája Emma 12 éves. Még kicsi volt mikor Emma nyuszija meghalt. Nagyon szomorú volt mert mindig együtt játszottak, hárman. Olyan jól elvoltak együtt,de már csak ketten maradtak,Lucy már nincs köztük. Emiatt az egész család...
