8. páros feladatok

372 30 10
                                    


"Köszi hogy mondod. Rendben, legyünk párba ^^"

Írtam fel rövid de lényegre törő válaszom a kis lapra ès csúsztattam a keze alá.

"Mi baj lehet belőle?"

Miután az óráról kicsengettek rögtön megjelent melettem egy ismerős derék. Amikor felnéztem narancs-kunnal szemeztem.
-Kazu-chan! Leszünk párba?- nézett ragyogó tekintettel rám.
"Hahahahah megszívtad nem tudsz terrorizálni otthon mert....izével leszek...azzal a padtársammal...jah"
-bocsá-
-Rin Rin velem lesz párba.- szakított félbe négyszemű barátunk.
Ryu nagyon csúnyán nézett padtárs-kun ra.
- ki vagy te hogy "Rin Rin"-nek hívd?- megfogta a garbójánál és fel emelte.
-miért te ki vagy hogy "kazu-chan"-nak hívd?- vigyorgott gúnyosan Ryu-ra jólennemártudnimianeve-kun.
- Ha jól emlékszem napi szinten terrorizáltad és megverted. Most pedig már fájdalmas nézni ahogy próbálsz közeledni hozzá. Csak mert kiderült hogy lány. Mi az tán beleszerettél? Ilyen egyszerű elcsábítani téged? Én is eltudnálak már csak annyival ha megcsókolnálak?- itt eléggé megszeppent Ryu és ezt kihasználva padtárs-kun megfogta a kezeit és elkezdett közelebb lépkedni hozzá. Ami még furább az az volt hogy Ryu elkezdett hátrálni de meg se próbált ellenkezni.
"Mivaaaaa? Ezek most flörtölnek? Úgy hogy az egész osztály itt van? Jézusom ez a helyzet tökre olyan mintha bl-t olvasnék. KYAAAA REMÉLEM MEGCSÓKOLJAAAAAAA. Várjunk....ők melegek? Akkor Ryu-nak nem tetszem? Hál' isten. Eléggé úgy viselkedett. De akkor most mivan?"
Értetlenül fordítottam vissza a fejem a fiúkhoz akik már egy teljesen másmilyen pózban ignorálták egymást. Padtárs-kun a falnak szorította Ryu-t mindkét kezével és a bal lábát meg a lába közé helyezte. Ryu kezei a nyakkendőjét csavargatta miközben dacosan nézett vele farkas szemet. Pápaszem úgy vigyorgott rá mint egy szadista őrült de a szemkontaktust nem szakította meg.
"Na jó kész yandere a srác"
Egy kis idő múltán mindenki őket nézte de ez nem tántorította meg yandere-sant attól hogy egyre jobban közelítsen ajkaival Ryu-hoz. Mindenki várta hogy elfordítsa a fejét Ryu de... nem tette meg. Továbbra is makacsan ugyan ott ugyan úgy tartotta a fejét. Amikor már csak pár centiméter választotta el az ajkaikat hatalmas erővel robbant ki az ajtó és lépett be rajta az angol tanárnő. A fiúk azonnal szétrebbentek a többiek meg teljesen lesokkolódva ültek egy helyben. Én meg csak gyártottam a fejemben az új shipp ötleteket róluk.
Az angol óra megkezdődött de elég fura volt a légkör. Mivel még mindig nem tudtam kedves yandere padtársam nevét le írtam egy kis lapra hogy:
"Bocsi mi is a neved?"
Gondoltam ha nem rizsázok sokat és nem kerítem körbe ezt az egyszerű de igen sértő kérdést nem fog annyira haragudni. Oda is csúsztattam kezei alá a papírfecnit. Pár másodperc múlva vissza is kaptam egy névvel ellátva.
A neve "Nanase Akihiro".
"Akkor az új ship nevek: Ryuhiro, Akirichi, AkiRyu, RyuAki. Egyenlőre csak ennyi."
A nap további részében nem nagyon tudtam oda figyelni az iskolában mivel sok fontos dolgon gondolkodtam. Példának gyanánt éppen azon gondolkodtam hogyha bele dugom a ventillátorba az újjam levágja-e. Szerintem igen... Amikor az utolsó óránkról is kicsengettek összeszedtem a cuccaim és szépen lassan kómótosan sétáltam hazafele.
Amikor már majdnem ki értem az iskola kapuján hangos és gyors lépteket halottam magam mögött utána meg valami hatalmasta csattant a hátamon. Nem is valami hanem kedves Akihiro-keze.
-Aucs ez mire volt jó? - jajjgattam mint egy öreg asszony.
-Nem vártál meg ezért ez a büntetésed.-
"Aigooo kinek képzeli magát hogy megbüntet ez a kis"
-Átmegyek hozzád.- mi? Mert? Minek? Jah...házi...
-Gyere- forgattam meg a szemeimet fáradtan. A mai napom nagyon fárasztó és kellemetlen volt. Sokat gondolkodtam yandere-san és narancs-san shippjén.
"Olyan érzésem van mintha valamit elfelejtettem volna...vajon miLEVIIIIIIIII!!!!!"
-őő..figyi...mi lenne ha én mennék át hozzád?- kérdőn rámpillantott aztán megrázta a fejét.
MIÉÉÉÉÉRT?????

Lassan komótosan sétált mellettem ez a pszichopata...vagyis padtárs-kun. Én elég feszült voltam. Hogy miért? Mert egy 3D-s levi van a szobámban azért drágaság, azért.
Kellenetlenül telt el az a néhány perc amíg haza nem értem....ahj...ez nehéz lesz.
Az ajtó elött állok. A kezeim annyira remegnek hogy még a kulcsot sem tudom bedugni a kulcslyukba. Nagyot sóhajtottam amikor végre sikert arattam.
-Végre hazaértél, azt hittem meghaltál útközben.- hallatszódott egy elég cinikus mély hang a konyhából.
"Faszomnak kellett megszólalnod Levi. Most már tuti végem..."
Gyorsan felkaptam a fejem s ránézten a mellettem álló félkegyelműre. Aki csak kérdőn nézett vissza. Erőt vettem magamon és válaszra méltattam.

- Ő az én ......









Hali srácok!

Tudom hogy eltűntem egy ideje de nem tervezem így hagyni a könyvet. Ha bárkiben is felmerült ez a kérdés az rögtön űzze el ezt a hülye gondolatot. Az a helyzet hogy sok időm elment szarságokra és csak úgy éltem mint hal a vízben.
Sajnálom hogy ilyen lusta voltam. (Még mindig az vagyok)
De ismétlem nem fogom félbehagyni amikor még nem is sírt annyit a főszereplőnk. 😀







Szerintetek padtárs-kunnak ki tetszik valójában? Egyeltalán tetszik neki valaki?😏😏😏

Heichou a szobámban? /levi x oc/Where stories live. Discover now