!!!
nem birtoklom a bts egyik tagját sem!
nem akarom kitalálni/beállítani egyik tagnak sem a szexualitását valamint nem szeretném ha valóéletben romantikus kapcsolatban állnának egymással.
a történet kitalált, a személyiségek kitaláltak csak és kizárólag a neveket és helyenként a megjelenésüket használom fel a könyv érdekébenés még utólag miután a történet már hivatalosan is befejeztlen hozzátenném, hogy nem állt szándékomban romantizálni a bipoláris zavart, lehet ennek ellenére megtettem. ha úgy érzitek átléptem egy határ kérlek azonnal jelezzétek!
- Nézd megjött - Jin cukkoló hangon szólt hozzám ebből pedig azonnal tudtam mire is gondol.
- Mi? A menszeszed? - vágtam vissza már előre amiért egész este csesztetni fog.
- Jungkookie, honnan ismersz te ilyen szavakat? - nevetett fel, de én inkább elfordultam tőle ezzel pedig egyenesen szembe találtam magamat vele.
Péntek este volt, de ahoz képest meglepően kevesen voltak ma a Jinnie's-ben. Itt dolgozom a legjobb barátom bárjában, pultosként már majdnem két éve. Annak ellenére, hogy a megszokotnál kevesebben voltak még így is minden percben akadt munka hiszen korán volt még. Ilyenkor az emberek sorban rendelik a piákat, majd később már egyre kevesebbet isznak.
Szóval szembe találtam magamat vele. Jimin egyenesen a pult felé közeledett. Ma is csodálatosan festett csak a szemeiben ne csillogna az a szomorú fény. Rajta kívül már mindenki tudja, hogy amióta először betette a lábát ebbe az épületbe én azóta vagyok teljesen beleesve a férfiba. Hosszú folyamat volt, de két év alatt sikerült teljesen magamhoz édesgetnem őt, ez Jin szerint átok, de én nem érzem annak. Jimin nem túl szerencsés ha a szerelmi életéről van szó, folyton rossz pasikat fog ki és mindig nekem panaszolja el a legújabb csalódását. Ezért nevezi Jin a Jiminnel való barátságomat átoknak. Hiszen ki akarná, hogy az akibe bele van esve neki sírja el a szerelmi életét? Én, én akarom mert ha nem máshogy legalább így kapcsolatban vagyok Jiminnel.
- Ma léphetsz, nem hozott pasit - veregette meg a vállam a hyungom.
- Tudod, hogy úgyse fogod - ráztam meg a fejemet. Nem vagyok elég jó hozzá. Én huszonegy éves létemre egy bárban dolgozom amíg ő keményen tanul az egyetemen. Neki egy okos pasi kell, nem olyan mint én, beszámíthatlan és kezelhetetlen.
- Bolond vagy Jungkook, bolond vagy.
Válaszra nyitottam a számat, de akkor ide ért a pulthoz a beszélgetésünk témája.
- Szia Jin, szia Jungkook-ah - édesen ránk mosolygott miközben helyet foglalt az egyik bár széken.
- Jimin - bicentett Seok, de aztán el is sietett mert valaki a pult másik végén elég agresszívan kért még egy italt.
- Hello Chim - viszonoztam a rózsaszín hajú mosolyát - Mi újság Ho... - nagyon erősen gondolkoztam, de csak nem akart eszembe jutni legutóbbi barátja neve.
- Már nem lényeg - legyintett lemondóan. - Kidobott.
- Miért? - ha egyszer valaki magának tudhatja Jimin, hogy lehet akkora idióta, hogy elengedi?
- Megunt vagy tudom is én, de inkább ne beszéljünk róla - pislogott rám szomorkásan. - Egy pohár vörös bort szeretnék.
- Bort? - vontam fel a szemöldökeim. - Ma nem bulizol?
- Nem, csak azért ugrottam be, hogy téged lássalak.
Mondtától szívem nagyot ugrott és úgy kezdtem el mosolyogni mint a vadalma.
YOU ARE READING
𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘯𝘤𝘴𝘦́𝘵𝘭𝘦𝘯
Fanfictionj.jg & p.jm befejezetlen jungkook és jimin is szerencsétlen embernek vallják magukat, de talán együtt lehetnek szerencsések Ⓒ mintandsun2020