3.Rész

3 0 0
                                    

-Jó reggelt. - dörmögtem álmos hangon, mikor beléptem az étkezőbe.

-Szia, hercegnőm-köszönt anya miközben nutellát, lekvárokat pakolt az asztalra.

A többiekkel is csevegtünk egy kicsit.

-Egyébként ma van David szülinapja. Bekéne menni a plázába venni neki valamit. Fogalmam sincs mit. - tünődik el a végén Nora.

-Pontosabban ma hanyadika is van? Azt tudom, hogy október. - az iskolától teljesen összefolynak a napok.

Mit vegyek egyáltalán neki? Húhu Veronica gondolkozz!.... és ha veszek neki melegítőruhát?

- 21.-e van, te lány, még ezt sem tudod? Én ilyen idősen mindent tudtam! Nem kellett mindent a seggem alátenni. - ez a nő! Esküszöm, mindjárt felállok erről a kibaszott székről és annak nem lesz jó vége! - Anyu, apu! Én mindenért kikaptam! Ő meg!? Semmi! Semmi! Szabad keze van mindenben! Ezt nem hiszem el! - nekem itt borul el a fejem. Mindig ezt csinálja.
Anyuék csak hallgatnak és várják hogy én is kiadjam magamból.

-Aha, persze, nekem van minden a seggem alá téve, igaz? Tudod te egyáltalán, én mennyit megteszek azért, hogy meglegyen a heti zsebpénzem? Vagy pedig gondolom azt is elfelejtetted, hogy mikor te voltál olyan idős mint jómagam, akkor még éltek a nagyszüleink, aztán neked tényleg minden a lapos segged alá volt téve! Nekem azért is könyörögnöm kell, sőt! Hetekig kell gürcölnöm a kibaszott üvegházban, hogy meglegyen a heti tíz dolcsim! Hallod? Neked a nagyszüleink egy héten 100 dollárt adtak! Emellett mindent megvettek neked, ugyanúgy anyáék! - már sírós hangon kiabáltam a végen anyáékra meredtem. Ők csak bámultak maguk elé. - Ti pedig - mutattam a két szülőre - néha azon is eltűnődöm, hogy tényleg a ti gyereketek vagyok-e, mert a 22 éves lányotokkal többet foglalkoztok, mint a 18 éves érettségi előtt álló lányotokkal. Már nem mintha ez annyira zavarna, félreértés ne essék!De tudjátok.. néha jó érzés, ha érzed, hogy szeretnek téged és foglalkoznak veled. De ti ezt jó, ha egy hónapban egyszer kimutatjátok. - egy könnycsepp folyt végig az arcomon, de erős voltam és a többit nem engedtem. - Ezzel be is fejeztem volna. Valami hozzáfűzni való? - senki nem szólt. - Sziasztok.

Gyorsan felöltöztem, rendbe szedtem magam és elindultam az iskolába. Már a bejáratiajtót nyitottam ki, mikor anya utánam szaladt.

-Fogsz jönni délután? - csak egy gúnyos mosolyt öltöttem magamra. Igazából én sem tudtam, hogy megyek-e.

Közös órám volt Anastasia-val aki mellettem ült. Én ezzel most nem nagyon tudtam foglalkozni, de ő csak beszél mindenfélét.

-Mi van veled, Nica? Olyan gondterhelt az arcod. - erre kaptam rá a fejem.

- Igen... bocsi. Csak otthon gondok vannak. Figyi, eltudsz jönni velem holnap edzeni? Jó lenne leadni a sok ideget ami bennem van. - tényleg erre vágyom.

-Akár ma is mehetek. - jó ötletnek tűnik, de nem lehet.

-Én mennék szívesen, de Davidnak születésnapja van. De oda sincsen nagy kedvem menni. Oké, akkor menjünk ma, suli után. - beleegyeztem. Végül is majd odaadom az ajándékát. Jobb később mint soha.

-Benne vagyok! - mosolyog rám kedvesen Anastasia.

Iskola után elmentünk a Gabriel's Fitness Club - ba.

Egyből a boxzsákhoz indultam, erőből beleütöttem. Az edző akit magam mellé kértem, fogta a zsákot és buzdított.

-Add ki magadból a stresszet! Igen! Ez az kislány! - én csak püföltem és püföltem.

2 órát lehettünk ott, mikor úgy döntöttünk hazamegyünk.

Otthon senki nem volt, gondolom Angela néniéknél vannak.
Arra jutottam egy rövid zuhanyzás után, hogy elmegyek és felköszöntöm David-et. Végül is ő semmibe sem hibás.

Odaértem és ott már javában megy a buli. A szülinapost sehol nem találom, ezért a keresésére indulok. A nappaliban nincs, a konyhában sincs, már csak 5 szoba maradt-gondolom szarkasztikusan- először az ő szobájába kopogok és meg is találom akit kerestem.
-Igen! - hallom a kiáltást az ajtó túloldaláról. Benyitottam és 6 emberrel találom szembe magam.

-Sziasztok, igazából David-et jöttem felköszönteni. - kínosan mondtam, majd a fiút kezdtem keresni tekintetemmel. Íriszeim hirtelen összeakadtak az ő gyönyörű kékes-barnásaival. Pár másodpercet talán percet csak álltunk és bámultuk egymást aztán Andy, David egyik barátja megszakította a pillanatot.

-Gyerekek, nagyon úgy néztek egymásra mint aki azon percen lekapja a másikról a ruhát, de ezt nem itt kéne csinálni. - ránk kacsint és tovább folytatja - játsszunk üvegest, ha már ennyire szikrázik a levegő köztetek! - gyilkos pillantásokkal ajándékoztam.

-Boldog szülinapot kívánok neked. Isten éltessen nagyon sokáig, David. - közben eszembe jutott, hogy nem köszöntöttem fel.

-Kösz, köszönöm - szexin rám mosolygott, látszólag picit zavarban volt.

- Hány éves vagy te, Andy? Tizenhat? Tudtommal 21.-rivalltam rá a fiúra.

- Ne hisztizz már - csak ennyit válaszolt, én szememet forgattam.

Pördült és pördült az üveg, mire megállt rajtam a kupak része, ami azt jelenti tőlem kérdeznek.
A másik vége Edward-on stoppolt.

-Felelsz vagy mersz, Veronica?

-Merek - válaszoltam.

- Rendben. Csókold meg Andy-t!

-Micsoda?? Dehogy is! Nincs az az Isten! - tiltakozom.

-Akkor smárolj David-del! ha nem teszed meg akkor öltöznöd kell. - nincs más választásom. Muszáj.

-Fuhh, rendben-hezitálok, majd odamentem David-hoz, kérdőn pillantottam rá ezzel engedélyt kérve a csókra. Felcsillant a szeme ezt igennek vettem.

Lassan, nagyon lassan közeledtem felé  ő is felém. Aztán összeértek ajkaink. Egy időután kezdtük el használni nyelvünket, ami mámorító érzés volt. Beleültem az ölébe, megmarkolta a fenekem és így folytattuk tovább egészen addig, amíg Daniela meg nem szólalt.

-Jólvan már! Menjetek másik szobába, ha ennyire felizgultatok a másikra! - az irritáló nyávogós hangjára elugrottunk egymástól.

- Jó! Akkor én kérdezek tőled, Daniela, üveg nélkül! - feleltem neki és nagyon jó kérdést eszeltem ki.

-Rendben, felelek-vinnyogta.

-Tényleg egy szűzkurva vagy? - ördögi mosollyal arcomon vártam a válaszát.

-Azt hiszem, ezt nem kéne, Ver. - suttogta a fülembe oldalról David. Én ezzel kurvára nem foglalkoztam.

-Hogy mit kérdeztél? Csak rossz a hallásom, ugye? - erősnek akart tűnni a lány, de láttam, hogy a páncél mögött egy félős kisegér van.

-Igaz, hogy egy szűzkurva vagy? Azt kérdeztem tőled - szarkasztikusan rámosolyogtam.

-Mindenki magából indul ki.. te is tudod - most csak próbál engem is bemártani.

- Azt kérdeztem, szűzkurva vagy? - emelem fel a kelleténél is jobban a hangom.

Ezzel a lány fogja magát és kiviharzik az ajtón.

-Váov! Ezt nem gondoltam volna rólad, Veronica!

-Mit, Andy? - nem tudom ezt mire érti.

-Daniela-ának senki nem mer beszólni.

-Én átlátok a köpeny mögé is. Engem nem tud átverni! - állok kimagamért.

-Na jó, menjünk igyunk valamit! - szólalt fel David. Mindenki kiment a szobából csak én és ő nem.

-Mi volt ez a csók? - egy pimasz mosolyt kaptam. - Te is érezted, amit én? - szélesebbre húzta a gyönyörű ajkait.

-Majd meglátjuk! Holnap, a Gabriel's Fitness Club-ban? - micsoda?? Ez egy "randi"?

-Suli után gyere értem. Fél háromra! - megpusziltam a szájasarkát, majd elmentem mellette, hogy a kezünk összesimuljon.



You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jul 18, 2020 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Életem Where stories live. Discover now