Újra Együtt ~ Iskolák Országos versenye folyt.

6.

Ó, hát Anti nekem is nagyon jó barátom! - Kacsintott Márk

Egy étteremben ettünk kebabot, Anti egyik barátjával. Azt kell Márkról tudni (idézve Anti szavait) hogy ő egy énekes és a barátnője is az.

- Honnan ismeritek egymást? -kérdeztem a két fiútól?

- Hát hol is kezdjem - nevetett Márk - igazából úgy történt az egész, hogy egy mûsorban együtt kellett énekelnem Bekával, majd késõbb nagy nehezen összejöttünk. Mivel Anti Beka legjobb barátja, ezért értelemszerûen én is megismertem a szerelmem haverját. Majd õ lett a legjobb spanom.

- Wow, de jó. Nekem az egyik legjobb barátnõm Bettina. Mivel Kornélt a versenyen ismertem meg ezért még nem annyira ismerem a barátait. De remélem minél hamarabb találkozok velük és bemutat nekik. - Meséltem nekik a terveim.

- Na, de találkoztam egy nagyon kedves lánnyal akit Reninek hívnak. Arra gondoltunk hogy este találkozhatnánk, majd megbeszéltük hogy 6 körül összefutunk a sarki kávézõban, hogy beszélgessünk. Mondta hogyha gondolom akkor vihetem Kornélt és a barátaim is, mert szívesen megismerne új embereket- vetettem fel az ötletet Antinak és Márknak - Szóval ha gondoljátok ti is gyertek el.

- Rendben, köszönjük a meghívást, szerintem megyünk, de még megbeszéljük - felelte Anti

- Nincs mit megbeszélni. Márk nem marad ki semmibõl, megyek!- vágott vissza Márk

- Okés, akkor várlak titeket, már csak Kornéltól kell megkérdeznem - erre a mondatomra pont valaki kinyitotta az ajtót és megjelent Kornél. - Na pont téged emlegettünk Kornél

Odamentem hozzá, majd adtam neki egy csókot köszönés képpen. Elmeséltem neki a Renivel történteket, majd megkértem, hogy jöjjön el õ is. Mivel eleve nem lett volna semmi dolga estére ezért beleegyezett. Még beszélgettünk négyen a fiúkkal, majd lassan beköszöntött 5 óra. Ezért elbúcsúztam tõlük, hogy mehessek készülõdni. Intettem nekik, majd elindultam haza, siettem ezért 5 perc alatt odaértem. Kerestem egy váltóruhát, ami egyben kényelmes és szép is, majd felvettem. Míg készülõdtem, nagyon elszaladt az idõ. Ránéztem az órára és azt láttam hogy 10 percem van odaérni a kávézóba, ha nem akarok elkésni. Elindultam majd kényelmes tempóban 7 perc alatt lesétáltam a távot. Már bent ült Reni, de a fiúk még seholsem voltak. Leültem Reni mellé, köszöntem neki, majd elkezdtünk beszélgetni semmittelen dolgokról, míg vártunk a fiúkra. A furcsa az volt hogy 18:12-kor még mindig nem voltak itt. Ezért felhívtam Kornélt hogy megkérdezzem hol vannak.

- Szia Kornél

- Szia Hanna, miujság? - kérdezte álszent arccal

- Képzeld el, rátok várunk lassan negyed órája. Mondd kérlek szépen miért nem vagytok még itt?

- Hát, tudod az úgy volt, hogy hajótörést szenvedtünk, majd leütöttek minket egy szigeten, elvittek minket egy barlangba, majd mi meg kiszabadultunk, és most úton vagyunk a kávézóba.

- TESSÉK? - kérdezem hitetlenkedve

- Igen eléggé belemerültünk a Tomb Raiderbe a fiúkkal. (A/N aki nemtudná mi az, egy játék) Majd belfeledkeztünk az idõbe, de már tényleg elindultunk, 2 perc és ottvagyunk. Szeretlek - Köszönt el.

Hi everyone, bocsánat hogy nagyon régen írtam már részt. De cserébe itt van ez, ami nem a legjobb munkám, de legalább elkészült ez a 6. rész. Btw ha bármi hibát találtok benne nyugodtan írjátok le, örülnék neki <3