꧁F͜͡a͜͡r͜͡k͜͡a͜͡s͜͡o͜͡k͜͡ s͜͡z͜͡i͜͡g͜͡e͜͡t͜͡e͜͡꧂

2. rész - ❄️꧁A Jég Falka꧂❄️

A hideg, zord észak. Kevés élőlény él meg a fagyos északon. De a farkasok itt is itt vannak. Ez a fagyos birodalom, a Jég Falka otthona. Hogy túléljék az itteni életet, sokkal vastagabb bundát növesztettek a többi farkashoz képest. Ebben a falkában leginkább fehér és szürke egyedek vannak, de van köztük néhány fekete is. A teljesen fehér tájon, sokkal előnyösebb a fehéres árnyalatú bunda, mivel könnyebb elrejtőzni. A falka élén az uralkodó család áll, egy Zorin nevezetű alfa hím, egy Anabelle nevű alfa nőstény, és a fiúk Zuri.

A frissen hullott hóban tappancsok nyomát lehetett látni. Farkasok jártak erre nem rég. Az Eső Falka küldöttei. A mediterrán éghajlatról érkező farkasok nem szoktak hozzá a hideghez, ezért eléggé elviselhetetlen volt számukra a hideg. Vékony bundájuk alig melegítette őket. Már elég régen mentek a hidegben, a Jég Falkát keresve. Ritkán jár erre más az északi farkasokon kívül. Hisz ki jönne ide, erre az iszonyú hideg területre? A küldöttség három farkasból állt, egy szürkéből akit Larának hívtak, egy feketéből, akit Aritnak hívtak, és egy fehérből, aki a Nazli névre hallgatott. A fekete hím volt a vezér hármójuk közül. A három farkas lassan ballagott a hideg hóban, már elég fáradtak voltak, de érezték, hogy már közel járnak a célhoz.

A fák között árnyékok suhantak el. Lehetett hallani a hó ropogását az idegenek talpai alatt. Iszonyú gyorsak voltak, még a mély hó ellenére is. Látszott rajtuk, hogy idevalósiak északra. Nem okozott gondot nekik sem a hó, sem a hideg. A Jég Falka járőrben lévő farkasai voltak. Rögtön megérezték az idegen farkasok szagát, ezért körbe vették őket. Az Eső Falka farkasai megfeszültek, mert hirtelen érte őket egy támadás. Dotán, a Jég Falka harcosainak vezetője a bokrok közül csapott le a fekete Aritra. A két farkas vicsorított egymásra, de egyik sem harapta meg a másikat. Nazli, a nőstény rögtön védekező módba kapcsolt, és lelökte Dotánt társáról, így Dotán nagyot esett a hóba. A többi északi farkas is előbújt eddigi rejtekhelyéről, hogy segítsenek vezérüknek. Körbe állták a három farkast, akik saját vezetőjük parancsára nem vicsorítottak, mivel ezzel azt üzenték volna az északiaknak, hogy készek támadni, de ők ezt nem szerették volna. A taktikájuk működni látszott, mivel az északiak sem vicsorítottak már. A vezérük előre lépett és megszólította a fekete hímet.
-Mit kerestek itt idegenek? - nézett rájuk haraggal teli tekintettel.
-Mi csak küldöttek vagyunk. Fontos híreket hoztunk az alfátoknak. - jelentette ki nyugodt hangon Arit.
-Küldöttek? Mi féle hírek? - nézett rájuk furcsálkodva a hím.
-Az Eső Falka küldöttei. Szigorú parancsunk van arra, hogy a híreket csakis az alfával közölhetjük, egyszerű falka tagokkal nem. - Dotán megfeszült az "egyszerű falkatag" kijelentésre, hisz ő többnek tartotta magát.
-Egyszerű falkatag?! Kikérem magamnak ezt a megnevezést, te korcs! Nem tudod te kivel beszélsz! Én vagyok a Jég Falka harcosainak vezetője! - Dotán morogni kezdett, és éppen támadni készült, amikor is egy mély hang üvöltötte dühösen a nevét. Zuri herceg volt az, aki egy dombról figyelte az eddigi eseményeket a kezdetektől, így mindent hallott. Dotán azonnal ledermedt, mert tudta kivel van dolga, így amikor Zuri leugrott eddigi rejtekhelyéről és kecses léptekkel odasétált a farkastömeghez, tisztelettudóan és alássan meghajolt előtte, természetesen az összes északival együtt.
-Felség! - hajolt meg újból előtte.
-Elég! Mégis mit művelsz?! Ezek itt csak egyszerű küldöttek, és csak azt teszik amit parancsba kaptak az alfájuktól! Kötelességed lett volna őket azonnal apám elé vezetned! - ordította le Zuri, Dotánt.
-Elnézését kérem, hercegem! - húzta be farkát alássan a hím.
-Azt ajánlom is! Ti pedig - nézett a három farkasra - kövessetek! - Arit, Lara, és Nazli követte Zuri herceget, és nemsokára megérkeztek a Jég Falka szívébe. Rengeteg farkas volt ott. Legtöbbjük fehér, vagy szürke volt, de volt köztük pár fekete is. Zuri herceg fehér bundával rendelkezett, ahogy családja többi tagja is. Az északi farkasok rendkívül kíváncsi fajzatok, mivel ritkán látnak idegeneket. Jól megnézték maguknak a három idegent. Az északi hímek rendkívül bájos külsővel bírnak, fehér bundájuk, kék szemeik teljességgel elvarázsolják a nőstényeket. Nazli egészen illett volna északi farkasnak, hófehér bundája, és kék szemei voltak, amit még egyes északi nőstények is megirigyelhettek volna. A hímek jól meg is nézték maguknak a hófehér farkast. Bár jól tudták, hogy csak nézni szabad, de hozzá érni sajnos nem. Ugyanis volt egy szabály. A farkasok csakis a saját fajtájukkal párosodhatnak. Az északi farkasok csakis az északiakkal, és így tovább.

A három küldöttet egy nagy barlanghoz vitték, ahonnan az uralkodói család lépdelt elő. Zorin kihúzta magát, így még termetesebbnek látszott. Komoly tekintettel figyelte az idegen farkasokat, akik meghajoltak lábai előtt, és vezérük már bele is kezdett  mondanivalójába.
-Észak királya! Tisztelettel jelentem önnek, az Eső Falka küldöttei vagyunk, és fontos hírekkel szolgálunk önnek! - mondta Arit alássan. Az alfa csak bólintott, hogy kezdjen bele.
-Alfám, a nagy Zohár területére ismeretlenek érkeztek! Veszélyesek, nem csak ránk, de a többi állatra is nézve, mint például a zsákmányálltainkra. Valamint, Zohár lányát, a felséges Zoana hercegnőt is majdnem sikerült kivégezniük szörnyű bestiáikkal, akik hasonlítanak ránk, de valahogy mégis mások. Az embereket szolgálják, és parancsukra ölnek. - a király kíváncsian, de egyben még mindig komolyan hallgatta a hím beszédét.
-Mivel az alfám tart attól, hogy beljebb merészkednek a területünkre, és megtámadnak minket valamint később majd sorra a többi falkát is, ezért kész volt arra a döntésre jutni, hogy össze hívja a Négyek Tanácsát. - Zorin csak figyelte a hímet, és elgondolkozva ácsorgott előtte még mindig szótlanul. Bár próbálta leplezni, de nagyonis tartott ettől a  veszélytől. Akárcsak Zohár, ismerte ezeket az idegeneket. Ő, és Zohár még kicsik voltak amikor meséltek nekik a   veszélyes emberekről, akik elpusztítják ami csak utukba kerül. Ezért természetesen hajlandó volt segíteni az Eső Falkának megküzdeni a betolakodókkal, de remélte, hogy nem csak ő lesz az egyetlen, és a másik kettő falka is segíteni fog.
-Ha azt kéri tőlem Zohár, hogy legyek a szövetségese, és segítsek neki megakadályozni a falkája lemészárlását, akkor a válaszom igen. Térj vissza alfádhoz, és mondd meg neki, hogy az Eső Falka számíthat a Jég Falka fagyos erejére! - kiáltott fel, mire az összes északi farkas hangos, üvöltésbe kezdett. Arit megkönnyebbülten fújta ki a levegőt, remélte, hogy az északi alfa segít majd rajtuk. De még egy valamit elkellett mondania a királynak.
-Valamint - pillantott az alfára, aki ismét rá figyelt. - a tanács akkor veszi kezdetét az Eső Falka ősi gyűléshelyén, amikor a másik két falka vezetője is megérkezik hozzánk! Őfelsége addig nálunk tartózkodik, míg minden vezető meg nem érkezik. Az alfám kiváló helyet biztosít önnek, és családjának, valamint a kíséretének is, míg a többi vezetőre várunk. - Zorin csak bólintott egyet, és intett fejével, hogy vezessék a küldötteket a mai szálláshelyükre, hisz ma már nem indulnak vissza csak holnap, mivel nagyon messze vannak otthonuktól, és már  elfáradtak a hosszú ideig tartó utuktól. Két farkas jelent meg rögtön a három küldött mellett és intettek, hogy kövessék őket. A három farkas követte az északiakat, akik egy tágas, meleg és szélvédett barlanghoz vezették a kimerült farkasokat, akik megköszönték a szállást, és azonnal be is léptek a barlangba. Nazli kimerülten roskadt össze az egyik fekhelyen, míg Arit komor tekintettel meredt ki a barlang száján. Hóvihar közeledett, odakint minden kezdett homályossá válni a rengeteg mennyiségű hó miatt. A szél is olyannyira erősen fújt, hogy a fákat majd kicsavarta a helyéről. Lara is keresett magának egy fekhelyet, ahol azonnal el is aludt. Nazli aggódott Arit komor tekintete miatt, nem értette mi miatt vág ilyen ábrázatot. Talán aggódik a falkájuk miatt? Vagy valami más van a háttérben? Addig gondolkozott ezen magában, hogy mire észbe kapott Aritnak már csak hűlt helye volt. A nőstény körbe pillantott a barlangban, de sehol sem látta a hímet. Kétségbeesetten pattant fel helyéről, és a bejárathoz sietett. Remélte, hogy Arit nem volt olyan bolond, hogy kiment ebben az időben. Odakint a szél süvített, a hó hullott, megállás nélkül. Nazli nagyon féltette Aritot, hisz titokban nagyon is tetszett neki az erős, és mindig magabiztos hím, de sosem volt mersze elmondani neki. Tudta, hogy őrültség, de utána kell mennie, más különben lehet, hogy nem éli túl a vihart. A nőstény végül úgy döntött Arit után megy. Amikor kilépett a barlangból, rögtön végig hasított a durva szél a bundáján, és havat fújt szemeibe, így hunyorogva tudott csak látni. Nehézkesen lépkedett a nagy hóban, és az erős szél miatt is, de nem adta fel, próbált Arit nyomára akadni. Szaglászott, de az orra a sok hó miatt nem érzett semmiféle Aritra utaló jelet. Tappancsai kezdtek megfagyni a hideg hó miatt, és bundájába is beletapadt a hó. Mindenhol csak hó, hó és hó. Nazli már nagyon ki volt merülve az utazás miatt, ezért már nem bírta tovább, és elterült a havon. Hangosan nyüszített, fájt a lába, a fagy miatt is, de legfőképpen az utazás miatt. Testét már hamar vékony hóréteg fedte, így szinte teljesen beleolvadt a környezetébe, fehér bundájának köszönhetően. Reménytelenül feküdt a hóban, tudta, hogy eljött a vég számára, és még csak el sem mondta Aritnak mit érez iránta. Nazli szemei lassan csukódni kezdtek, végtagjai megfagytak. Lassan vette a levegőt, elfogadta sorsát. Még egy utolsó pillantást vetett a havas fákra, majd elnyelte a sötétség...

Hát itt is lenne a második rész, remélem elnyerte a tetszéseteket! A harmadik rész írása már folyamatban van, ne aggódjatok! 😁További szép estét kívánok nektek, és sok puszit! 😘