Hiány

8 1 0
                                    

Visszapillantok az arcára,
S elönt a bánat hulláma,
Magával ragad az érzelmek tengerébe,
S csak húz lefelé, a mélybe,mélybe.

Az emlékei közt fulladozok,
S körbe vesznek a gondolatok,
Menekülni próbálok, de hiába,
Hisz újra vissza estem, a csapdába.

Újból meghasad a szívem,
S felszakad minden sebem,
A bordó víztől alig látok,
'Mikor végre partra sodornak a hullámok.

Fekszem a parton zihálva,
Mert ismét visszahúzott a hiánya,
Bárcsak eltudnám felejteni,
De mindig kísérteni fognak az emlékei.

Deep Poems (magyarul)Where stories live. Discover now