6.rész

395 13 2
                                    

Írisz szemszögből:

Futok... Menekülök valami üldöz.... Túl sokan vannak, nem győzhetek.... De nem adhatom fel...

Megálltam érzem őket, már itt vannak, 3-an, túl sok....

-Nocsak kislány, meguntad a fogocskát? - gúnyolódott az egyik.

-Talán azt hiszed van eselyed ellenünk?-folytatta a másik.

-Mit akartok tőlem?-próbáltam magabiztosnak látszani, ami talan sikerült is.

-Gondoltuk szórakozunk kicsit hazafele menet és éppen téged láttunk meg. - nevetett fel és jött közelebb a szőke hajú.

-Tudod a te fajtád sok testvérünket ölte már meg és ez bosszúért kiált. - tett a barna hajú is egy lépést felém.

-Nem hagyom magam! - válaszoltam.

Eddig vártak és már támadtak is, gyorsan átváltoztam és az egyiket a karmommal meg is sebeztem de a másik ellökött, recsegve tört szét a fa ami hárította a csapást. Bár néhány bordám fájdalomasan lüktetett nem pihenhettem nem hagytak időt támadtak ezúttal egyszerre. Az egyiket meg tudtam harapni jó mélyen a vállánál hatott is a méreg és ő mar nem tudott mozdulni. A másik viszont letörte a kezem éreztem ahogy reccsen egyet a csontom, rögtön odakaptam a kezéhez megsebezve öt is rogton menekülőre fogta és elment. Nem bántam, én is alig álltam a lábamon. Vissza is változtam, viszont egy valamiről megfeledkeztem.... 3-an voltak és csak kettőt győztem le.... Hol a harmadik?!
Erre rögtön választ is kaptam szemből támadt megfogta a vállamat és kényszerített, hogy a szemébe nézzek. Hirtelen eszement fájdalom csapott a fejembe, éreztem hogy kiszív valamit, valamit elvesz tőlem. A fájdalom viszont elviselhetetlen volt torkomat fájdalmas kiáltás hagyta el de éreztem, hogy nincs a közelben senki aki meghallaná. Próbáltam összeszedni az erőmet es nagy nehezen sikerült ellöknöm, menekülnöm kell pár lépést hátráltam mire észrevettem hogy mögött már csak egy hatalmas víz tömeg van valamilyen szirten lehettem. Nincs más választásom ugornom kell!

És leugrottam....... Éreztem ahogy a hideg víz elnyel....és utanna már csak a sötétség fogadott.



Egy parton ébredtem fájó bordákkal és egy töréssel. Felkeltem és nem tudtam hol vagyok?! Hol kellene lennem?! Ki vagyok?! Mi történt velem?! Annyi kérdés cikázott a fejemben de választ nem kaptam csak sötétséget. Egy darabig még meredten feküdtem a parton, majd felkelve körbenéztem. Senkit nem találtam, mindenhol fák, homok és víz volt.
Egy idő után kezdett hideg lenni fáztam és fájtak a sebeim ezért elindultam, valami ösztönös erő húzott az erdő felé így oda tartottam de egyre hidegebb lett aztán egyszer csak valami furcsa bizsergést éreztem az egesz testemben és már nem 2 labon közlekedtem hanem 4 lábon és már nem fáztam. Ahogy mentem az erdő mélye felé úgy lett egyre sötétebb, meg a végén elfáradtam és nem tudtam tovább menni lefeküdtem egy tisztáson és elnyelt megint a jól ismert sötétség...



Furcsa illatokra ébredtem többen voltak és körbe vettek. Lassan kinyitottam a szemem egy meg lepődött szempár nézett rám közelről és kettő másik figyelt, annyitegalabb tudtam hogy ők nem bántanak vahogy éreztem, nem tudom honnan jött ez az érzés de valahogy tudtam. Meg akartam szólalni mert úgy éreztem meg kell de mire felkeltem újra elnyelt a sötétség.

Valami meleg helyen ébredtem ahol jo illat volt... Minden olyan szokatlan és új volt annyi minden kavargott hirtelen az elmémben, hogy azt hittem szétrobban a fejem. Miután kicsit lecsendesedett az elmém felkeltem, ruha volt rajtam kicsit furcsa és szokatlan érzés volt de elviseltem. Hangokat hallotam mire oda fordultam egy ajtó mögül jött sokan vannak mögötte. Valamiért nem féltem, olyan rendkívül furcsa érzésem nem tudtam hova tenni így inkabb figyelmen kívül hagytam. Hajtott azt hiszem a kíváncsiság azt hiszem ezt érzem most hogy ki/kik  vannak az ajtó túloldalán. Lassan odamentem meglepődve éreztem hogy nem fáj semmim ujjabb furcsa vagy talán új dolog nem tudom biztosan. A kilincsre tettem a kezem és nyeltem egyett majd kinyitottam az ajtót.

Egy nagyobb szobába, valószínűleg nappaliba talaltam magam ami tele volt emberekkel illatuk furcsa volt és szokatlan de nem volt félelmet keltő majdnem inkább ismerősnek hatott bár ezt sem értettem. A bent lévő emberek hirtelen rám néztek én pedig azt hiszem zavarban voltam a sok rám irányuló tekintettől.
Egyszer csak egy meleg érintésre eszmeltem fel valaki megölelt furcsán jó érzés volt és megnyugtató. Talán ismer engem?! Talán tudnom kellene ki ő?! És a többiek?! Emlékeznem kellene?! Nem tudom....

Tettek fel pár kérdést de válaszolni nem tudtam több okbol is. Először q torkom fajt és vahogy nem jött ki hang a torkomból. Másodszor pedig én sem tudtam, hogy ki vagyok?! honnan jöttem?! Abban reménykedtem hogy ők tudják hogy ismernek de ezek szerint megsincs így.

Mikor bemutatkoztak probaltam megjegyezni a neveket ha már az enyémet nem tudom az övékét szeretném megjegyezni.
Mint kiderült a nő aki megölelt Emily elvitt egy masik helységbe ahol sürgőtt forgott majd egy bögre gőzölgő valamit nyújtott felém amire azt mondta hogy tea. Lassan és óvatosan kóstoltam bele ebbe az uj dologba és megnyugodva vettem eszre hogy finom és jól esik. Emily intett hogy kövessen gobdoltam visszamegyünk a többiekhez. Ahogy beléptem és körbenéztem egy új embert láttam aki eddig nem volt ott. Rámnézett és valami furcsa, ismeretlen de jó érzés járta át a testemet mielőtt eszrevehettem volna már egész közel álltunk egymáshoz és ahogy belenéztem a szemébe valahogy úgy éreztem hogy minden rendben van,biztonságban vagy.
Megnyugodtam, élveztem ahogy megérinti a kezem és valahogy magától mozdult a kezem és simitottam az arcára amibe finoman simult bele.

Akkor és ott nem számított semmi, kicsiny világom megszünt létezni es csak ő számított. Körölöttünk minden jelentéktelenné vált és én már csak vele akartam lenni. Azzal a fiúval akit életemben talán most láttam először, akinek szeméből túlcsordul a végtelen szeretet, odaadás. Akkor már tudtam ha mást nem is de amíg vele vagyok nem kell semmi más, otthon vagyok!


Sziasztok!
Kicsit sokat késtem, megmondom öszintén nem hittem hogy folytatni fogom de mivel sokan kértek így ugy döntöttem hogy végig csinálom!
Köszönöm a türelmet, hogy eddig vártátok a részeket! Igyekszem és teszem fel a többit is, ahogy időm engedi!❤️❤️




Egy Virág És Egy Vérfarkas?! Donde viven las historias. Descúbrelo ahora