Assassin's creed : Széthulló emlék /Hu

Első Fejezet: Az Árnyék

Félelem. Életemben először fogott el ez az érzés. Féltem, de valójában én sem tudtam mitől. Sok életet kioltottam már az évek során, de sosem gondoltam, hogy eljön egyszer ez a nap is. A nap, mikor én is meghalok, valaki keze által. A soros eddig sem volt kegyes hozzám, és úgy érzem ezután sem lesz. Elárultam a testvériséget, és ennek mind tudjuk a következményét. Büntetés jár érte,ami nem más mint Halál. Míg nem tudjuk milyen is pontosan, mind félünk tőle,vagy attól ami utánna következik.

A nevem Shay Patrick Cormac, és ez az én történtem.

Charles Dorian halott, már jópár éve. Én továbbra is a Franciaországi Párizs-ban élek és az életem nyugodt, egészen a mai napig, mikor idős fejemet nem hajtom többé párnára már. Este van és hideg. Az utca sötét, de élettel teli. A fogadók sorra telnek meg és dúl a lakodalom. Hazafelé menet, betérek egy kissebb, elhagyatott utcába hogy eljussak a szallásomhoz. A kihült utca kövén azomban hirtelen megáll cipőm kopogása és egyenesen magam elé nézek, ahol egy alakot látok az utca végében. Az árnyék gyors léptekkel indul felém és megtöri a csendet. Az alakot kémlelve könnyen feltűnik, amint közelebb ér, hogy nálam egy fejjel magasabb, erős, széles vallú férfi közeledik. Arcát csukja takarja el, oldalán kard és pisztoj lóg. Amint feleszmélek, gyorsan kezdek hátrálni és elhagyom az utcát. Vissza indulok, amerről jöttem, hogy haza juthassak. Lábaim gyorsan szedem és kapkodom a hideg levegőt, miközben néha hátra pillanatok. Az alak eltünt, de meggyőződésem hogy követ, és hogy nem adja fel. Elosonok az utca tömegén keresztül, mikor újra egy kisutcába érek, ami rövidebb és közepét egy lámpa világítja meg.

Ez lenne az első rész, ha elolvastad és tetszett akkor mindenképp jelezd, hamarosan érkezik a következő fejezet ;)