Szőke Vihar (Bakugou x Reader)

Felkészülés

Reggel kipattatam az ágyamból és gyorsan elvégeztem a reggeli rutinom. Miután kész lettem már száguldottam is lefele a lépcsőn Ida sebességgel.
-Jó reggelt, Hős palántám!-üdvözölt Apa. Erre a becenévre mindig eltudom magam nevetni.
-Szia Apu!-öleltem meg Apukám.
-Mi a reggeli?-kíváncsiskodtam.
-Müzli-mondta.
-Mmmm!- elkezdtem elkészíteni a müzlim, majd gyorsan be is lapátoltam.

Felvettem azt a pulcsit amit tegnap kaptam Kacchantól.
Miután elköszöntem és kiléptem az ajtón kaptam egy enyhe sokkot. Katsuki a kapunk előtt állt.
Én ennek nagyon megörültem.
-Jó reggelt!-mondtam, majd odasétáltam Kacchanhoz.
Ő egy rövid csókkal köszöntött, ami át melegítette testemet ezen a  hideg reggelen.
-Indulhatunk?-nézett rám.
-Igen, csak bezárom a kaput, és már mentem is bezárni.-Oké, mehetünk!
-Rajtad az én pulcsim van?- nevetett fel.
-Miért baj? Visszaadjam?-néztem rá.
-Dehogy is! Csak egy kicsit lóg rajtad- nevette el magát megint.
-Szerintem jól áll!-jelentettem ki.
-Szerintem is, főleg hogy az enyém.-mondta majd adott egy puszit, majd újra elindultunk.
-Kacchan?-szólítottam meg.
-Igen?
-Esetleg tudsz segíteni valamikor felkészülni a sportfesztiválra?- néztem rá.
-Persze, mondjuk ma?-kérdezte.
-Okés!-mondtam boldogan.

Megérkeztünk az állomásra.
A vonaton végig beszélgettünk, sőt még a vonatról leszállva is.

"Olyan jó vele beszélgetni"

Szokás szerint kézenfogva érkezetünk, amin már senki nem lepődött meg. Csodálkoztam hogy Katsuki bevállalja az osztály előtt hogy van barátnője, de nagyon örültem neki hogy nem szégyell senki előtt sem.

Igazából otthon szoktam a képességem fejleszteni, de kell valaki aki ellen küzdhetek, ezért kértem meg Kacchant hogy segítsen.

Az órák elég nagy unalomba teltek. Odamentem Aizawához hogy esetleg használhatnánk-e aza egyik gyakorlótermet ma. Szerencsére engedélyezte.
Szünetben Dekshiékkel beszélgettem.
-Naaaa!!! Mondj el mindent!-sipított Lilaya-chan, mire én fullra elpirultam.
-Jó jó!-adtam meg magam, mert tudtam hogyha nem mondom el akkor úgyse fog békén hagyni.- Szóval tegnap elhívott egy randira.-mondtam, miközben arcomat takargattam.
-Whiii!-sipított tovább.- És milyen volt?
-Nagyon jó!-vigyorogtam, de még mindig egy paradicsom színeiben pompázva.
-Na jól van! Békén hagylak!- nevette el magát Lilaya-chan, mire én is nevetni kezdtem.

Kicsöngettek.

Katsuki odajött hozzám.
-Hol akarsz gyakorolni?-kérdezte.          -Ami azt illeti-mondtam, majd előrántottam a gyakorlóterem kulcsát-Ma délután használhatjuk.
-Rendben, akkor menjünk-jelent meg egy ördögi vigyor Katsuki arcán.

Mindketten átöltöztünk.
-Na kezdhetjük!- villantotta rám ugyanazt az ördögi vigyort, mint amit a terembe.
-Rendben!-mondtam.
Katsuki felém szalad, én nyitottam egy portált és mögötte teremtem. Amire persze ő számított.
-Túl kiszámítható vagy!-mondta, mire én bólintottam egyet hogy "vettem".
Kacchan figyelmes volt, ne ütött meg, tanított. Bár nem volt valami türelmes.
Most mással próbálkoztam. Össze-visssza teleportáltam, hogy kicsit összezavarjam. Majd rászabadítottam démonjaimat. De olyan gyors reakcióidővel rendelkezett hogy még erre is tudott reagálni. Nem véletlenül volt az osztály legjobb harcolója...
Még sokáig harcoltunk, nagyon sok dolgot megtanított.
-Elfáradtam!-mondtam, miközben a padlón feküdtem.
Kacchan meg csak nevetett rajtam.

"Olyan cuki amikor nevet"

-Na, ennyi elég volt mára!-mondta majd rám nézett. (Én meg még mindig a földön feküdtem).- És meghívlak egy fagyira.
-Oké!-mondtam, majd villámsebességel ugrottam fel.
Még visszavittük a kulcsot, majd elindultunk.

Elmentünk egy fagyizóba, én egy gombóc csokit, és egy gombóc citromot ettem. Kacchan nem hagyta hogy én fizessek.
Miközben fagyiztunk, megbeszéltük hogy mikor tudunk megint edzeni.
Mikor mindketten megettük a fagyit, elindultunk hazafele. Végig beszélgettük az egész utat, persze a kezünk végig össze volt kulcsolva.
Megérkeztünk a házamhoz.
-Köszönöm hogy segítettél edzeni, és köszi a fagyit!-néztem rá hálásan.
Mire ő csak egy hosszú csókkal válaszolt. Elköszöntünk még egy hosszú csókkal, majd bementem a házba. Anyáék most se voltak itthon...
Leültem TV-zni, pihenés képpen.
Anyáék egy 1,5 óra múlva megjöttek.
Vacsoráztunk, majd felmentem fürödni. Bedöltem az ágyamba és ma is nagyon boldogan aludtam el, persze a pulcsi is ott volt mellettem.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szisztokkk!😍🙋
Bocsánat a nagy csúszásért.😕
Remélem tetszik ez a rész is, a következők izgibbek és hosszabbak lesznek😆
ÉS NAGYON KÖSZÖNÖM! MÁR 500-AN OLVASTÁTOK A TÖRTÉNETET😍
KÖSZÖNÖM!💖
Legyen szép napotok😙

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~