A könnycseppek eltűntek,
Az eső már elállt,
De borús még az ég,
Az idő is megállt.
Ez köztes állapot,
Ez a haláli csend,
A szél is hallgat,
És szívem is lassan ver.
Mintha meg akarna állni,
Bárcsak tenné,
Könnyebb lenne minden,
Ha csak eltünnék.
Nem kéne tanulni,
De olvasni se tudnék,
Egyik állapot se jobb.
Hova bújhatnék?
A múltban élek,
Ezernyi hibával,
Nyomják a vállam,
De hiába.
Nem tudok menekülni,
Egyedül nem,
Képtelen vagyok,
A menekülésre.
2020.szept.27
YOU ARE READING
Egy Pollen versei
RandomEgy smile, egy percnyi részvét. Egy vers ami több mint gyönyörű. Egy érzés amit én is átélek, De én nem tudom úgy leírni mint ő. Analfabéta vagyok, az élet analfabétája. Sok ember mellett csak egy álmodozó, Egy porszem, egy POLLEN a nagy világban...
