1.

119 11 4
                                    


Derült és tiszta az ég,
Szemem előtt is újra tiszta a kép.
valamikor egyszer ilyen volt
minden igaz barát felém szólt.
Leülök a zöld mezőre,
Reménnyel teli arccal nézek előre.
csakhogy ez a remény rég elveszett,
a lelkem darabokra szétrepedezett.

Minden szép és minden jó,
Minden álmom lehet való,
Mindkét szárnyam angyali szép,
Amivel a Mennyországba megyek fel valamiképp.
Addig is a jóra törekszem,
Ellenséggel se veszekszem.
Az életem egyszerű,
Gondolkodásom észszerű.
Boldog vagyok!

...
Vagy nem?
Minden tökéletlen,
De senki nem születik véletlen.
Talán ez az egy dolog, ami tartja bennem a hitet,
Sajnos sok mindent a csalódásom elvett.
Angyali szárnyaim rég leszakadtak,
Bűnein megmaradtak,
Megbánhatok én akármit,
De az nem jelenti azt, hogy elfelejthetek bármit.

Bűnös lélek leszel akárcsak én,
És meg fog kísérteni téged is a sötét szél.
Először ellenkezel és ellenállsz,
Utána vágyaiddal szembeszállsz,
Hidd el, sikertelen a próbálkozásod,
Semmit nem ér az ellenállásod.
Ugyanott vagy mint én,
Lenn a sötétség fenekén.

Versek, vagy ahogy szeretnédDonde viven las historias. Descúbrelo ahora