Harry elindult apja irodája felé. Elgondolkozott, miért mindig vele történik ilyen, gondolkodásából egy férfi zökkentette ki. A fiú most jött rá, hogy nekiment egy idős mágusnak.
-Nagyon sajnálom uram, jól van?Kérdi a fiatal varázsló.
-Igen fiam, jól vagyok. Mi a neved?érdeklődött mosolyogva.
-Harry Piton vagyok.
- Örülök, hogy találkoztunk, mond csak Harry fiam hova tartasz?
Harry hallgatott.
-Ó, milyen udvariatlan voltam a nevem Nicholas, Nicholas Flamel.
Harryinek leesett az állam, nem tudta felfogni, hogy az az ember van előtte aki a példaképe, aki miatt elkezdte tanulni, vizsgálni az alkímiát.
-Tudod Harry, én ahhoz jöttem aki legyőzte Voldemortot...
-Adrian kint van repüléstan órán...mondta elszontyolodva az ifjú Potter.
-Én hozzád jöttem ifjú Harry Potter, te vagy az aki legyőzte a sötétet és vissza hozta a világosat a varázsló világba, te vagy az ifjú hős kicsi Harry.mond kedves mosollyal az arcán.
-Valamit félreérthetett lehet én vagyok Harry Potter,de...
Ekkor egy sikkantás hallartszódott, ami nem máshoz tartozott, mint Lily Potterhez.
-Kisfiam, édes kicsi fiam.ölelgette meg fiát sírva.-Sajnálom, James akarta én...És egy újabb zokogó roham kapta el.-Kéré-e-ek bocsájtsd meg nekem...
-Nem értem mi a problémája professzor...
Sziasztok itt az "első" szösz. Rélem tetszett.
Sziasztok...
