Haru:
Mikor vissza értem a szobába Luen már az ágyon feküdt. Oda mentem hozzá és rá ültem a combjaira, mire összerezzent.
-Nyugi baba. Csak én vagyok az. –mosolyodtam el.
-Meg ijesztettél. –morogta a párnába.
-Ez hideg lesz. –Mondtam miközben letekertem a kis tégely tetejét.
Három ujjammal vettem egy keveset a krémből, majd finoman ráraktam Luen hátára a kezem. Gyengéd mozdulatokkal kezdtem először bekenni, majd a bőrébe masszírozni a krémet. Mikor ezzel végeztem vissza zártam a tégely tetejét, majd kezem a derekára teszem.
-Ez most fájni fog baba, de igyekszem óvatosan csinálni.
Válaszul csak bólintott. Kezembe vettem a tubusos krémet és nyomtam egy keveset a kezemre. Óvatosan helyeztem rá alfelére kezemet. Finom mozdulatokkal kentem be farpofáit, majd egyik kezemmel szétnyitottam azokat és ánuszának környékét is bekentem. Mikor végeztem megtöröltem a kezem egy zsepibe. Leszálltam róla és letettem a krémeket az íróasztalomra.
-Hé! El ne aludj! Öltőz fel! Aztán lemegyünk ebédelni! –néztem az ágyon heverő szerelmemre.
-De fáradt vagyok... -dünnyögte.
-Nem érdekel enned, kell!
-Jól van anya! Megyek már! –forgatta meg szemeit.
Lementem a konyhába, hogy csináljak neki valami enni valót. Viszont rólam tudni kell, hogy nagyon rossz vagyok a konyhában. Képes vagyok felgyújtani még azt is, amit alapból nem lehet. Már egy tíz perce szerencsétlenkedtem, mikor meghallottam a hangját.
-Na jó! Elég! Menj odébb majd én csinálok kaját! –szólt rám.
-Tessék. Esetleg segítsek?
-Nem kell. Ülj le.
Mikor végzett a rántottával kiszedte azt két tányérra majd az egyiket elém rakta a másikkal pedig leült velem szembe. Elkezdtünk enni, majd hírtelen megszólalt.
-Mi van közted és Kuwabara között?
-Feszültség. –válaszoltam.
-Azt én is látom. De mitől?
-Szerintem nem akarod te azt tudni.
-De szeretném. Hiszen a bátyámról és a szerelmemről van szó!
-Rendben...
Hi borsók. Tudom nagyon sokat kihagytam és még rövid is. Sajnálom, de mostanában sokat kell tanulnom és nagyon elfáradtam, de majd jövő héten próbálok több és hosszabb részeket hozni. Véleményeket várok.
Pusz:Keiko-chan
Mikor vissza értem a szobába Luen már az ágyon feküdt. Oda mentem hozzá és rá ültem a combjaira, mire összerezzent.
-Nyugi baba. Csak én vagyok az. –mosolyodtam el.
-Meg ijesztettél. –morogta a párnába.
-Ez hideg lesz. –Mondtam miközben letekertem a kis tégely tetejét.
Három ujjammal vettem egy keveset a krémből, majd finoman ráraktam Luen hátára a kezem. Gyengéd mozdulatokkal kezdtem először bekenni, majd a bőrébe masszírozni a krémet. Mikor ezzel végeztem vissza zártam a tégely tetejét, majd kezem a derekára teszem.
-Ez most fájni fog baba, de igyekszem óvatosan csinálni.
Válaszul csak bólintott. Kezembe vettem a tubusos krémet és nyomtam egy keveset a kezemre. Óvatosan helyeztem rá alfelére kezemet. Finom mozdulatokkal kentem be farpofáit, majd egyik kezemmel szétnyitottam azokat és ánuszának környékét is bekentem. Mikor végeztem megtöröltem a kezem egy zsepibe. Leszálltam róla és letettem a krémeket az íróasztalomra.
-Hé! El ne aludj! Öltőz fel! Aztán lemegyünk ebédelni! –néztem az ágyon heverő szerelmemre.
-De fáradt vagyok... -dünnyögte.
-Nem érdekel enned, kell!
-Jól van anya! Megyek már! –forgatta meg szemeit.
Lementem a konyhába, hogy csináljak neki valami enni valót. Viszont rólam tudni kell, hogy nagyon rossz vagyok a konyhában. Képes vagyok felgyújtani még azt is, amit alapból nem lehet. Már egy tíz perce szerencsétlenkedtem, mikor meghallottam a hangját.
-Na jó! Elég! Menj odébb majd én csinálok kaját! –szólt rám.
-Tessék. Esetleg segítsek?
-Nem kell. Ülj le.
Mikor végzett a rántottával kiszedte azt két tányérra majd az egyiket elém rakta a másikkal pedig leült velem szembe. Elkezdtünk enni, majd hírtelen megszólalt.
-Mi van közted és Kuwabara között?
-Feszültség. –válaszoltam.
-Azt én is látom. De mitől?
-Szerintem nem akarod te azt tudni.
-De szeretném. Hiszen a bátyámról és a szerelmemről van szó!
-Rendben...
Hi borsók. Tudom nagyon sokat kihagytam és még rövid is. Sajnálom, de mostanában sokat kell tanulnom és nagyon elfáradtam (meg a wattpad is baszakszik...), de majd a héten próbálok több és hosszabb részeket hozni. Véleményeket várok.
Pusz:Keiko-chan
YOU ARE READING
Vámpírokkal az élet
FantasyHero Luen a legjobb barátjához, Santo Tarohoz, és annak öt lakótársához költözik. Luen és Taro elsős koruktól kezdve a legjobb barátok, de Taro valamit titkol Luen elöl. Luen nem csak barátja titkolózásával szembesül, hanem valaki olyannal akit ré...