1.

45 1 1
                                    

-Jó reggelt Izaya! Kelj már fel… tudod milyen unalmas minden reggel úgy felkelni, hogy mindenki más még alszik?!
-És tudod milyen idegesítő, hogy minden reggel velem kezded a sort? Miért nem tudod Jeje-vel kezdeni?! Hmmm?
-Azért mert őt lehetetlen felkelteni.
-Nem igaz, Roy fel tudja kelteni.. kiku, kiku.
-Nem fogom minden reggel azért áthívni a szomszédból, hogy titeket keltegessen... (nem tudom miért rakja minden szó után azt, hogy kiku kiku, vagy mi - jegyeztem meg halkan).
-Mit motyogsz? - kérdezte Izaya.
-Semmit - válaszoltam.
-Mondtam már, hogy nyugodtan szólhatsz, úgysem alszom már ilyenkor - szólalt fel Roy.
-Jaj, ne. Most miért kellett ilyenkor átjönnie, legalább kopoghatott volna... Várjunk csak hisz bezártam az ajtót... Mi!? (mondtam magamban egy kisebb megugrás után).
-Hogyan jutottál be? Hisz zárva az ajtó... - kérdeztem.
-Mi? Jah, nem az ajtón jöttem be... (mondta egy kisebb vigyorral az arcán).
Lehajtottam a fejem és az egyik kezemmel takarni próbáltam az arcomat, mert éreztem, hogy ismét vörös lesz, mint egy rák. Csak azt ne mond, hogy a szobám ablakán jöttél be ismételten? - kérdeztem. Utálom amikor az ablakomon keresztül jön be a házba, főleg amikor előtte lévő nap teregetem ki a ruháimat. Múltkor is azt hitte az egyik alsóneműmre, hogy női, pedig nem az, szerintem... Ugye?!
-Nem, dehogyis... - mondta magabiztosan.
-Igen, akkor mégis hol?! Nah mindegy, inkább hagyjuk.
Gyertek reggelizni! - szóltam hangosan hátha Jeje is felkel, de persze nem jött.
-Nyugi, majd én felkeltem.
-Nem kell, hagyd csak majd én - mondtam. Elindultam a szoba felé, mikor utánam szólt Roy, hogy ez nem jó ötlet és, hogy hagyjam rá a dolgot.. Na persze, azért nem vagyok olyan béna, hogy nem tudnék felkelteni egy alvó embert, vagyis inkább vámpírt.. Igen Jeje egy vámpír, de furcsa módon megeszi a főztömet, hát igen ami jó az jó, nem véletlen, hogy én főzök ezekre a puhányokra. Na, benyitottam és gondoltam magamban, hogy ettől miért is kéne tartanom, csak alszik. Nyultam Jeje felé, hogy megrázzam és a fülébe ordítsak, amikor egy hirtelen mozdulattal lefordult az ágyról. Most ez mi volt? O_O. Hát oké, akkor így ordítok rá, végül is nekem mindegy. Fogtam, megráztam és ráordítottam, majd semmi és átfordult a bal oldalára. Nah jó, akkor jöhet a B terv. Fogtam egy kancsó vizet és ráöntöttem. Mi van ez sem kelti fel? Pedig a filmekbe beválik... Nah mindegy, gondolkodjunk, mélyen gondolkodtam, mikor Roy megszólal mögöttem.
-Segítsek?
Mire én megugrottam és egy halk nyögést ejtettem ki a számon... Basszus, ne már miért kerülök mindig ilyen helyzetbe, amikor a közelében vagyok?! Már megint a rák szindróma, csúcs most meg majd jön a - hát ez meg mi volt? - kérdés.
-Ömm, oké. Ez te voltál? - kérdezte nevetve. Én meg csak fogtam és arrébb löktem azzal, hogy nem kell segíteni majd én megoldom. Ebben a pillanatban Jeje elgáncsolt a lábával és ráestem Royra. Ne kérdezt, hogyan csináltam, de már kezdem azt hinni, hogy van valahol egy kandi kamera és valaki ezeket direkt eltervezi és nagyokat röhög. Nah, de visszatérve, mostanra már biztos el tudod képzelni, hogyan nézhettem ki ott feküdve szegény Royon.
-Huha, elég nagyot estél nincs semmi bajod? Mondjuk egy kicsit felfogtam az ütést. Na mi van nem mondasz semmit?
Egy szót se tudtam kinyögni, egyrészt mert arra koncentráltam vajon nagyon vörös-e a fejem, de utána valami elterelte a figyelmemet, nem más volt, mint egy igényes, ápolt, igazi férfias hasizom. Nézegettem balró majd jobbról, hátha találok benne valami hibát, de nem. De várjunk csak a látszat nem minden, igaz? Szóval gondoltam megnézem magamnak közelebbről is, hát szó mi szó végigsimítottam a kezem azokon a gyönyörű kockákon majd ha nem lenne még elég égő után végig mentem egyesével is... Hát igen én nem vagyok százas az is biztos. Majd gyönyörködésemet megzavarta egy mondat:
-Te mit csinálsz? - kérdezte Roy.
És ha mostanra lenyugodott a szívverésem, akkor most annál inkább vert úgy, hogy majdnem kiugrott a helyéről.
Hirtelen felpattantam és a fürdő felé vettem az irányt, amikor megfogták a kezem, Roy volt az és kérdezte hogy minden rendben van-e? Mire én bólogattam, ő pedig nevetett egyet.
Berohantam a fürdőbe és ha még nem lett volna elég bent volt Izaya is és persze elkezdte...
-Kiku kiku, mi történt? Tippelhetek?
-Nem, és húzz ki innen Izaya. - majd fogtam és kilöktem. Csak akkor mertem kimenni, amikor Roy már hazament, legalább addig is vettem egy forró fürdőt. Körübelül 13 órát lehettem a fürdőszobában és abból minimum 3 órát csak a kádban. A többi időt takarítással töltöttem, hogy ezek mennyi genyót tudnak maguk után hagyni, nah mindegy az a lényeg, hogy a fürdő tiszta, Roy meg elment. Párszor próbált benyitni, de bezártam az ajtót sőt az ablakot is! Majd mikor hallottam, hogy elment vártam egy kicsit és csak utána mentem ki, hogy ne legyen feltűnő és ezzel hátha nem fognak gyanut, és talán még Izaya idegbeteg tekintetét is elkerülhetem ha nem vette a lapot. Amint kiléptem egyből a szobám felé vettem az irányt és sikeresen bejutottam. Végül is volt ennek a napnak jó oldala is, annyira kifáradtam, hogy egyből el is aludtam, ami nálam nagy szó.

Sziasztok! 💙
Ez az első alkalom, hogy történetet írok, remélem nem lett nagyon rossz😅, de köszönöm szépen, hogy elolvastad és remélem tetszett, vagy legalább unalom űzésnek jó volt 😂

Shooting StarWhere stories live. Discover now