Reggel van kb 6-7 körül lehet, valamiért egyedül keltem,nem tudtam hova lett Tayler, kicsit aggódni kezdtem, elgondolkodtam hogy lehet hogy ez az egész tegnapi este csak egy álom volt....
*Ekkor megláttam egy levelet az íróasztalomon, ez állt benne..*
Kedves Anna!
A tegnap este mesébe illő volt, de el kellett mennem... hosszú story...
Nem akartalak fel kelteni ilyen kis ok miatt, ezért írom ezt a levelet.
Holnap (vagyis neked ma) találkozunk a suliba.
Ölelés és csók: Tayler
*Magamban*
Húú oké ezt szerintem még én se hittem el... Na mindegy.
Lehet mégis így van, nem tudhatom....inkább megyek öltözni..
---------------------------------------
*Suliba*
-ANNA! húhúú figyelsz te rám?
*Csettintgetett az arcom előtt Kitty*
-Mi tessék? Nem figyeltem, bocsi.
-hát azt észre vettem... Azt mondtam hogy mennünk kell az öltözőbe megcsinálni a sminked és a ruhád!
-Úhh baszki tényleg! Miért nem szóltál hamarabb??!
-hat én próbáltam elhiheted.
-jójo igaz, bocsi...
-nem baj, na de, akkor megyünk?
Még a darabot is át kell nézned!
-igen igen.
----------------------------------------
*Az öltözőben*
-kopkop *kopogot valaki*
-be jöhetnek?
-igen persze gyere csak!
*Szóltam neki vissza, Nathan volt az a rendező*
-Szia Nathan
-sziasztok lányok, hogy megy az előkészület?
-szuperül köszönjük *mosolyogtunk rá*
-bocsi valaki hív, ezt fel kell vennem...
*Fel vette majd miután végezett vissza jött*
-lányok rossz hírem van...
-mi mi az? Mi történt?
*Tettük fel a kérdéseket.
-Taylernek balesete volt eltört a lába és elájult, most kórházban van.
-mi..nem...az..az nem lehet *fogtam a fejem*
-és így most mi lessz? Ki lessz Romeo? Lessz egyáltalán be ugró? Vagy le kell fújni az egész műsort? *Kérdeztem kapkodva Nathant*
-nyugodj meg! Lessz Romeo.
-jójó, de..és hogy van Tayler?
Vagy hogy volt balesete vagy mikor hol és miért, kivel???
*Kérdeztem már lassan ordibálva a stressztől.
-Be mehetek hozzá??
-nem sajnálom, most nincs látogatási idő, meg amúg is fél óra múlva kezdődik a show.
*Jelentette ki Nathan*
-nem tudom hogy ezek után jól fogok-e teljesíteni.
-nyugodj le, jól fogsz teljesíteni higgy nekem. Oké?
*Mondogatta Kitty, majd az ölelésétől és a beszédétől meg nyugodott a lelkem.*
-Nathan! *Szólítottamfel lágy hangon*
-meg tudhatom hogy ki lessz a beugró Romeo?
-persze, bár még én se tudom.
*Ebben a pillanatban kopogást hallottunk*
-búj csak beljebb*
*Szóltam ki*
*Be nyitott egy fiú, a szemem meg ragad egy pillanatig rajta, majd Nathan meg kérdezte..*
-te ki vagy?
-öhhm azt mondták ide jöjjek.
-áhh már értem, te vagy az új Romeo, igaz? *Kérdezte Nathan*
-igen
*Erre Kittyvel egymásra néztünk ki meredt szemekkel, majd adtam neki a jeleket, hogy ez az a fiú aki nekem jött két hete az ebédlöben, mire ő vissza kérdezett a szemével hogy: "miii tényleg? Úristen extra jól néz ki" áradozott a tekintetével, erre csak annyit feleltem hogy: "igaz?".
Nekünk ez az egész "beszélgetés óráknak tűnt, míg nekik pár percnek tűnhetett*
-és mikor kezdődik a műsor?
*Kérdezte a fiú.*
-uristen baszki a műsor!
*Csaptam a fejemre*
-mi folytatnak is tovább a készülődést hisz alig maradt 20 percünk.
*Jelentette ki Kitty*
-igen igen gyerünk lányok! Te fiacskám, te pedig gyere még mutatom az öltöződ, ahol sminekesek, öltöztetők, fodrászok vesznek kezelésbe.
Szóval mi is mentünk.
-várj, kérlek!
*Szóltam vissza nekik a hajsimító
alól*
-meg mondanád a neved? *Kérdeztem a fiút*
-Bryce, Bryce Hall
-köszi, szia.
* Suttogtam rá mosolyogva és integetve*
--------------------------------------
*Színpadon*
-jó estét hölgyeim és uraim!
Örömmel köszöntöm magukat mai műsorunkon, ahol egy előadásban mutatják be hallgatóink a "Romeo és Júlia" című művét!
Főszerepben, Romeoként: Bryce Holl
Júliaként: Anna Smith.
-köszöntsük őket hatalmas tapssal!
*Mondta el mondandóját Nathan, majd a függönyök elgörültek*
Egyből kiszúrtam a barátnőimet a tömegben és még kettő másik embert közöttük akik nekem integettek, de nem láttam jól, majd jobban ki élesítettem szemeim és rá eszméltem, hogy kik azok.
A szüleim voltak, örültem, nagyon hogy itt vannak el se hittem először, majd már csak a szimpla tudata miatt, hogy itt vannak meg könnyebültem teljesen, el lazultam, majd elkezdtem beszédem...
--------------------------------
*Csók jelenet*
*Mélyen keztem el kapkodni a levegőt, bár most halottnak kellene lennem, de nem tudok
-jesszus atyám meg fog csókolni a suli egyik legmenőbb Palija... Jézusom
*Jöttek sorba a gondolatok a fejemben*
*Fel se eszméltem még mikor megtörtént, s mikor ki nyitottam a szemem és ott volt tőlem pár cm-re, azt hittem elájulok*
-istenem szerintem bele estem
*Gondoltam magamban miközben folytattam a szerep részem...*
-----------------------------------
*A show után...*
-jesszus anyu, apu! * Ugrottam a nyakukba, könnyekkel a szemben*
-nagyon ügyes voltál *mondta anya*
-büszkék vagyunk rád *tette hozzá apa*
-igen tényleg nagyon jó voltál
*Mondtak a csajok, majd oda jött gratulálni Nathan is*
-gratulálok Anna, nagy sikere volta show-nak
-köszönöm mindenkinek
*Éppen indultunk volna haza felé, mikor valaki megszólított..*
-Anna!
-igen? *Kérdeztem vissza. Bryce volt az*
-menjetek csak majd megyek utanatok *mondtam a többieknek mosolyogva*
-én...én cska annyit szerettem volna, hogy nagyon ügyes voltál és hogy sok lány megirigyelné a tehetséged.
-óhh köszönöm. Te is ügyesen szerepeltél.
-köszönöm, bár cseppet se olyan jól mint te.
-óh ugyan már ne becsulüld alá magad.
Figyu nem szeretnél velünk jönni? arra gondoltunk haza felé be ugrunk pizzázni a barátnőmmel meg szüleimmel.
-de szívesen megyek....
*Így hát el is indultunk utánuk,
Mikor a pizzázóba értünk tiszta sötét volt, majd fel kapcsolták a lámpákat és mindenki előugrott ezzel a szöveggel:*
-boldog születésnapot Anna!
*Kiáltották mind egyszerre,
Nagyon megleptek, mert végülis csak holnap lessz a szülinapom*
-húuha sikerült meglepnetek most, köszönöm és kinek köszönhetem ezt az egészet?
-Taylernek. *Felelte Kitty*
Mii? Tayler? Hogy..mi?
*Érzékenyültem el mikor meg láttam őt kisántikálni mankóval egy hátsó ajtó mögül*
-jesszus, jesszus Tayler
*Rohantam oda hozzá könnyeimtől ázva, megöleltem és megcsókoltam*
Jesszus drágám, hát jól vagy?
*Mosolyogtam rá sírva mint egy óvó anya*
-igen, igen én jól vagyok bár ha ennél erősebben ölelést akkor a kezemet is el töröd. *Nevetett fel*
-óhh tényleg bocsi, csak annyira örülök.
*Kicsit kényelmetlenül kezdtem magam érezni, mivel így Tayler és bryce és így húhh, de nem baj én így is jól fogom magam érezni*
-és mégis megtudhatnám hogy törted össze magad?
-hát tudod, láttad kint a díszítést?
-öhh igen fel van írva hogy: „happy birthday Anna“
-na igen azt én ragasztottam volna fel de le estem a létráról....,de innen már tudod.
-es..és ezért is mentél el este? *Kérdeztem*
-igen *majd megölelt*
-a szülinapom honnan tudtad meg? Bár gondolom Kitty árulta el
*Mondtam mosolyogva a könnyeimet törölgetve*
-igen, igen *válaszolt Kitty*
-és neked bryce köszi hogy be ugrottál helyettem *mondta neki Tayler, mikozben megveregette a vállát*
-kössz haver
-----------------------------------------
*Bulinak vége... Otthon*
*Hu haza értünk anyámék a hétvégén mennek vissza.....
Este:
Nagyon jó volt ez a nap *gondoltam, majd mély álomba merültem......
Na itt egy újabb rész remélem tetszett és remélem hosszúra sikeredett puszi 😘❤️
