Egy álarcos bálon találkoztam a férfival, aki megváltoztatta az életem. Titokzatos álarca alatt csillogott a tengerkék szeme. A szabályos arcéle, és a mosolyra húzódó ajka párbajra hívott. "Nem adhatom meg magam" - hajtogattam, lassú tánc közben, és a hotel szobájában is, ahova utána felvitt. Vágytól hajtva engedtem, hogy a csillapithatatlan szenvedély uralja a testem, végül megadtam magam neki. "Egyetlen éjszaka. Utána úgysem látom soha többé" - ezzel a gondolattal léptem le a hotelszobából és hagytam magam után egy "Örültem a találkozásnak", üzenetet. Szerencsére csak két dologra emlékeztem: a tengerkék szemére és arra, hogy pokolian jó volt az ágyban.
Arra viszont nem számítottam, hogy a titokzatos, kék szemű idegennel töltött éjszaka után teherbe esem. A felelőtlenség hatalmas terhet hozott a jövőmre, de megtartottam a babát és készen álltam arra, hogy felneveljem. De mi jöhet még ezután? Hét év elteltével szingli anyukaként élveztem az életet, ezért a legjobb barátnőm elhatározta, hogy bemutat a vőlegénye, legjobb barátjának. Akkor még nem tudtuk, hogy Danielet és engem bíznak meg a feladattal, hogy szervezzük meg az esküvőjüket, hiszen mindketten rendezvényszervezőként dolgoztunk. Belementem és kíváncsian vártam a közös munkát, az idegen férfival. Viszont minden a feje tetejére állt, amikor közelebb kerültünk egymáshoz.
A vágyaink uralták a testünket, a testünk pedig az érzelmeinket. Közelebb kerültem a férfihoz, aki megmutatta az igazi oldalát. Megismertük egymást, majd szerelmesek lettünk. Nem léteztünk egymás nélkül, bár hamar rájöttünk arra, hogy a kapcsolatunknak ára van. És miközben próbáltam nyomozni a lányom édesapja után, rájöttem arra, hogy a történelem csak egy emberhez vezethet.
Lehet, hogy Daniele volt az álarcos idegen, akinek a lányomat köszönhetem?
|Minden jog fenttartva!
| A könyvet másolni tAll Rights Reserved