Moi!
Ma tölti negyedik életévét a Please don't touch me, mint arra az Instagram volt szíves felhívni a figyelmemet (tudniillik, posztoltam anno az elkezdéséről). Mivel ez a regényem elég sok emberhez jutott el, és ennek hála szaporodott meg anno a követőim száma, gondoltam, írok egy kis posztot róla, amolyan összesítőt, hogy meddig jutottunk el - mert izgi látni.
Szóval a Please don't touch me büszke tulajdonosa jelenleg:
- 8696 csillagocskának
- 5514 kommentnek (a ti kommentjeitekre adott válaszaimmal együtt)
- 225 olyan embernek, aki elért a sztori végéig (az utolsó fejezet vote-jainak száma alapján)
- 173 olyan embernek, aki még a köszipusziszeretlektiteket bejegyzésemet is olvasta (vote-ok száma alapján)
- egy oklevélnek a Best of Wattpad - Hun versenyétől, ami arról ad tanúbizonyságot, hogy a Pls az egyik havi versenyük LMBT+ kategóriás történetei közt második helyezést ért el
- egy oklevélnek a BoWH (teljes nevét lásd feljebb) versenyétől, ami meg azt mondja, hogy a 2020-as közönségszavazáson LMBT+ kategóriában a Pls-re szavaztak a legtöbben
- három különböző ember által készített öt fanartnak
A Pls kezdetén hősünknek (mármint nekem) 90 követője volt (mert ezt kiírtam ide, igen), a történet 2020 decemberi befejezésekor pedig 265 követője (igen, ezt is kiírtam). (Hogy utána a többiek honnan jöttek, azt nem t'om.) A sztori kezdetén hősünk "majd lesz valami" alapon elkezdett írni egy random, könnyed sztorit, ami minden lett, csak könnyed nem. Cserébe azért humoros, egész kedves, néha idegesítő, a vége összecsapott, és amúgy hemzseg a hibáktól. De tudjátok, hogy van ez: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. (Tudom, hogy pontatlanul idéztem, nem kell rám szólni miatta.)
Szóval a Pls utazása tök durva volt az évek alatt. Pláne, hogy már igencsak befejezett 2020 decembere óta, és szerdán kaptam az utolsó értesítőt a sztori kapcsán. Pedig sehol nem hirdetem. WOW!
Peace, love, rock and roll stb.
És mint mindig: most is ti vagytok a legjobbak, köszi mindent! <3