Kedves Mindenki!
Biztosan észrevettétek, hogy lassan fél éve nem vagyok aktív itt (és instagramon sem nagyon, ha már itt tartunk). Ennek nem az az oka, hogy lemondtam az írásról, csak most épp egy olyan időszak jött el, amiben nehezen találom az egyensúlyt a kötelesség és a "hobbi" között. Júniusban ugyanis lediplomáztam, szeptemberben pedig elkezdtem dolgozni végre a hivatásomban. Ez rengeteg időt, kreatív energiát, és ami a legfontosabb, érzelmi befektetést igényel, így jelenleg nem nagyon tudok haladni a Vérbükk-közzel, pedig nagyon-nagyon szeretnék. Az írás mindig is a legfontosabb dolog lesz nekem, de vannak más legfontosabb dolgaim is, és a tanítás is ilyen nekem. Persze az a kisebb írói blokk is közrejátszik, ami 2022-ben végig a társam volt. :D Szóval ez most egy amolyan szünet féle. Remélem, megértitek, és itt lesztek még akkor is, amikor befejezem a történetet, mert egész biztos vagyok benne, hogy be fogom fejezni, ha nem is a közeljövőben. Én az írástól többek között azt tanultam, hogy nem az számít, hogy akadnak nehézségeid, vagy hogy koránt sem megy úgy egyből, mint szeretnéd, esetleg néha egyáltalán nem sikerül, és szünetet kell tartanod, amíg újraépíted magad. Az számít, hogy meg akarod csinálni, és eldöntöd, hogy meg is fogod. Ez a tanulság pedig nagyon jól jött nekem az elmúlt - cseppet sem zökkenőmentes - hónapokban. Szóval, ha van még, aki itt van, és olvassa, esetleg várja is az utolsó fejezeteket: nagyon boldog karácsonyt kívánok nektek, és sok-sok kitartás ahhoz, amivel épp küzdötök! Ez az év sem volt könnyebb, mint a többi, de azért megyünk tovább - ahogy mindig - a következőbe, töretlenül.
Ölelések:
Ginny949
