Creepygirl

Az érzés, amikor véletlen a karácsonyi novelládba beleírod a jövődet, mert a befejezése után ugyanúgy taknyolsz egyet a jegen, mint a novella főhőse és te is kificamítod a válladat xd just the usuals

Íróként sok problémába ütközik az ember xD kezdve az ihlet -és időhiánnyal egészen addig hogy az egyetemi dolgok miatt néha én is elfelejtem hogy van ez az account-m xd és akkor jut eszembe amikor a legkevésbé kellene (értem ezalatt hogy éppen kutatási dolgozatot kellene írnom helyette a fent levő draft-kat bogarászom amik megérik a publikálást).
          De az élet ilyen xd néha hónapokra eltűnök utána meg gőzerővel gyártom ide a fejezeteket.

Xy: Milyen sztorit írsz most?
          Creepygirl: Well.....melyik érdekel?
          Xy: Hogy érted hogy melyik....? Többer is írsz?
          Creepygirl: Komolyan azt hitted hogy megállok egynél? jelenleg főleg 2 sztori verseng a figyelemért: egy Repo!the genetic opera fanfiction és egy Syndicate nevezetű sztori aminek a központja a lélek kereskedelem mint egyfajta feketepiac
          Xy: You scare me.....

Ihlet be like:
          
          Amikor szükséged lenne rá: *mélyen kussol, és még csak minimális energiát se fektet bele a munkájába*
          Amikor előadást kell csinálnod az egyik szemináriumodra: HELLO THERE