Már nem vagyok tini lány, de még igazán felnőtt sem. Megrekedtem a köztes világban álmokat kergetve. 
 Imádok írni, lehunyom a szemem és ébren álmodni. Az én stílusom a romantika. Ebben találom meg igazán önmagam. Érzem a csókot az ajkamon, ha rá gondolok.  Pihen az arca a vállamon, ahogy a sztorit írom. Velük fekszem, velük kelek. Egyé válunk, hogy egy csodát teremthessünk. Számomra ezt jelenti írni. 
 Magamat nem igazán jellemezném, a fantáziám erősebb, mint a személyiségem. Valószínüleg az utcán is kikerülnétek, mert az átlagosnál is átlagosabb a külsőm. Szakmámat tekintve vendéglátós vagyok, de a kereskedelemben dolgozom. Mikor éppen mi érdekel, cipő boltban vagy töltőállomáson. Van egy lányom imádom, annyira szeretem, hogy az már fáj, érte élek....  Általa más értelmet nyert minden, mit előtte hittem. Szinte csak éjjel írok, mert a nappalokat ő birtokolja s a munka.  Rólam ennyit.