*Vihogva körbeugrál a szobában.* Egy olvasó! Egy olvasócska tévedt a profilomra, Drágaság! Mit mondjunk neki? Talán magunkról kellene mesélni... Úgy ám! *Az író, aki ma Gollamnak képzeli magát, de szokványosabb napokon simán csak Lissának hívják, komoly tekintettel bámul maga elé, míg azon mereng, hogy talán még sem kellett volna bolondgombát reggeliznie egy olyan napon, mikor azt várják tőle, hogy bemutatkozzon.*

Hát ha eddig nem fordultál vissza, akkor fogadd gratulációm, Kedves Olvasó, mivel a reggeli rántottádba neked sem csiperkét sikerült belesütnöd. Tudom, mert ismerem a gombákat, és ők is ismernek engem, mert biológus vagyok. Vagyis voltam... 

Drágaság! *Megint vad ugrálásba kezd, mert eszébe jut, hogy azóta tanult mindent is.* Például színészetet, ami úgy tűnik szép lassan az agyára megy, főleg, ha gombát is eszik hozzá. No, meg néhány író kurzust is elvégzett. Meg azóta saját fandomos színjátszó köre van... De nem is sorolom, mert Gollam közben lerágja a körmeit izgalmában.

Fontos még Lissáról, hogy szereti az építő kritikát... Akár csak a gombát. :D  Meg azt is, ha követik. No, nem ám a sötét utcán éjjel!

Szóval olvass jót, kerüld a légyölő galócát, mert minden rajzfilmben azt mutogatják (piros-fehér), pedig Bambi is nagyokat flesselt tőle. De szép úgyhogy rajzoljuk, ez a hozzáállás szülte az atombombákat is, szerintem. Hú, de mély! Inkább olvasd a történeteimet, én azt mondom, mert ennek már úgy se lesz jó vége!

....
....
....

Aki még maradtál.

HAGYD

ABBA

A

MÉRGES

GOMBA

EVÉST!


MERT

KÁROS.


Ui.: Csak egy tárgyam volt az egyetemen, ahol gombákat tanultam, egy féléves picike fakt, plusz nem is ehetek gombát, mert fáj tőle a hasam, hallucinogén dolgokat meg még életemben nem próbáltam és nem is fogok. A kalapot sem szeretem. Szóval vedd ezt a témát a napi randomságomnak, Kedves gyanútlan Olvasó! :)

Nos, meg már azóta rég filmgyártásban dolgozom, a bioszt meg eldobtam, mint mérges gomba a kalapját.