kérlek, bárki is vagy, állj meg egy pillanatra!
vegyél egy mély levegőt és gondold végig ki vagy, ki szeretnél lenni, honnan hova fejlődtél, mit csinálnál vissza és mi az, amit (akár a negatív oldala ellenére), sosem bántál meg! sírj, ordíts, sértődj meg magadra vagy a világra ha kell, légy dühös, hagyd, hogy fájjon, nevess, tölts időt a barátaiddal, bulizz, hozz idióta döntéseket, a túlgondolás helyett, pedig bízz a jövőbeli magadban!
az utóbbi egy évben rengeteg minden történt velem, ami ugyancsak ennyi tanulságot hordozott magával. voltak történések, amikben a sors “a történelem megismétli önmagát” iróniáját vitte bele, megéltem egy másik eseményt, csupán a párhuzam miatt hasonló érzéseket keltett bennem. borzasztó sok új embert ismertem meg kiszámíthatatlan eseteken keresztül, ám ezzel együtt az eddigieknél is jobban értékelem a barátságaimat, valamint a családomat. régi viszonyokat kezdtem el végleg lezárni, hogy újra nyithassam őket tiszta lappal vagy tovább léphessek rajtuk és a tanulságot leszűrve építkezzek belőlük.
hosszú idő után egy fontos helyzetben más érdekét helyeztem a saját igényeim elé, akkor is ha fájt (na meg teszi is), de büszke vagyok arra, hogy más érzelmi biztonsága jobban számított és az iránta való tiszteletem a kívánságaimat felül tudta múlni, így képes voltam meghozni a felelős döntést.
az egyik felem összeomlott, ám a másik ezek darabkáiból épít fel valaki olyat, aki lenni szeretnék idén nyáron, aki fejlődik, aki bulizik, aki tapasztal, akit nem zavar mások véleménye, mert tudja, hogy mindig lesz valaki mellette - ha más nem, akkor saját maga -, aki hülyeségeket csinál, majd vagy megbánja őket vagy nem, aki talán megmarad, ha vége ennek a kalandnak is, vagy ha kell valaki, akit megint rommá zúz az élet, ha úgy kívánja meg, hogy valaki sokkal jobb lehessen belőle!<3