Szioo,
Hát nagyon megérint az, hogy pont a Friendset emeled ki, ami neked ennyire tetszett❤️ Igaz régen írtam, akkor még nem volt olyan fejlett az írásom (most sem az, de jobb, mint évekkel ezelőtt), de nagyon nagyon hálás vagyok, hogy ennyire tetszik neked és így átéled❤️ a Friends egy olyan történet, ami az én szívemhez túlságosan közel áll… Én ott a karakterek lelki állapotát és kapcsolatokat saját tapasztalatból írtam meg és mellesleg terápiás módszerként:’) Nagyon jól esik a szívemnek, hogy tudhatom azt, át tudtam úgy akkor adni, ahogy szerettem volna❤️
A Golden Starral egyébként most volt egy kis gondom, ezért csúsztam ilyen sokat vele haha… Kicsit úgy éreztem eléggé össze-vissza van minden, de aztán rájöttem maga a karakterek is most instabilok, szóval remélem jól tükrözi az éppen labilis lelkivilágukat:’D Egyébként érdekes, hogy plot twistről írsz, amikor úgy nagyon nagy plot twistet nem is írtam bele, legalábbis én nem érzem annak. Ezt inkább egy ilyen egyszerűbb történetnek gondolom, ami arról szól, hogy milyen is a hírnév, milyen a szerelem és hogyan találja meg valaki önmagát, amikor úgy érzi, hogy nincs helye sehol sem.
Nos a Beautiful Liar… hát nagyon hasonló a Friendshez. Komoly hangulatú és szerintem már a címe árulkodik arról, hogy miről is van szó. Írói megjegyzés, hogy ezt a történetet (szinten terápiás módszerként) akkor írtam, amikor engem is elárultak, nagyon csúnyán. Ha egyszer bele kezdesz, akkor remélem ott is át fog jönni az érzelem:)❤️
Összeségében szerintem nekem az összes történetem komolyabb hangulatú. Egyedül a Hello Stranger arányosabb, dehát akkor voltam olyan 17 éves, amikor megírtam. Nyilván olyankor nem fogok még komolyabb témákban tapogatózni:’)
U.i.: Még van pár történet a zsebemben. Van olyan, ami szintén komolyabb, de van egy enyhe fantasy történet (ami szintén melankolikus) is.
